Antennagate, bendgate – mi lesz a következő?

Skarp 2014.09.29. 14:25 Apple, iPhone, Kiemelt hírek 11 hozzászólás 1 559

iphone6_kiemelt_2

Érdemes megfigyelni, mennyit fejlődött az Apple reakciója a bloggerek által sokszor csak fabrikált botrányok esetében. Azt is, hogy ezek a botránykeltők mennyire az ellenkezőjét érik el azzal, amit csinálnak, vagy próbálnak csinálni. Az utóbbi pár iPhone modell megjelenése után megfigyelhető jelenség, hogy a neten sorra tűnnek fel az éppen új modellt támadó, csak a figyelemre és a Youtube pénzre hajtó videók, amik az átlagos halandókat is ráébresztik arra, hogy az Apple megint kihozott valami újat. És akkor a konkurensek támadásairól még nem is esett szó. Az AppleInsider hosszú véleménycikkben ír a jelenségről.

Furcsamód az Apple új telefonjait az óriásplakáton csak azok nagy képernyőméretével reklámozta, az igen korrekt vastagságáról (vagy inkább vékonyságáról) elég kevés szó esett. Persze, ha rosszmájúak lennénk, rávághatnánk, hogy valószínűleg azért, mert nem akarják felhívni a figyelmet a kiálló kamerára és ezzel támadási felületet adni a többiekmek. Mégis, amikor a BendGate-t kirobbantó videót néztük, akaratlanul is feltűnhetett mindenkinek, hogy a tesztelő nagy kezeiben mennyire normális méretűnek és lenyűgözően vékonynak tűnt a készülék. Ahogyan az is, hogy mennyire elfehéredett a fiatalember ujja, míg az egyébként némileg előre meghajlított telefont továbbhajlította. A videóban található további inkonzisztenciákra nem is fecsérelnénk karaktereket, megtették ezt már helyettünk mások.

A Samsung egyébként szellemes ice-bucket challenge reklámja is inkább tűnt egy bizonytalan gyártó önbizalomhiányos támadásának, mint egy helyzetében stabil konkurens élcelődésének. Ha az utóbbi lenne, megmaradtak volna egy a Next Big Thing kampányba illeszkedő, visszafogott szpotnál. Az érezhető ijedtségnek okai vannak, a Bloomberg alig egy hete pont arról írt, hogy a Samsung két éve nem volt ilyen rossz helyzetben. A 36 milliós nézettségnél járó Bendgate videó pont a leginkább promózandó dolgokra irányította rá mindenki figyelmét, a vékonyságra és a nagy kijelzőkre. Ezt a hatást klasszikus reklámmódszerekkel még az Apple is csak iszonyatos pénzekből tudta volna elérni.

Az Apple meglátta a lehetőséget arra, hogy bemutathassa a világnak, milyen energiát és pénzt raknak bele egy-egy új készülék stressz-tesztelésébe, és így sikeresen eljuttatta az ezzel kapcsolatos videó emberek millióihoz kihasználva azt, hogy ez most érdekli az embereket. Eközben a Samsung továbbra is szenved azzal, hogy hypeot generáljon készülékei körül. A tavalyi Galaxy S4 bemutatóját még a Samsung készülékeivel hagyományosan barátságos The Verge is szexista cirkusznak titulálta és inkább az ekörül kialakuló botrányról beszélt mindenki a telefon funkciói helyett. A legutóbbi, kapkodva előrehozott bejelentésekről, az összevissza módon többféle OS-t futtató okosórákról is nagy a hallgatás, miközben a Samsung rekordösszegeket öl marketingbe és jól láthatóan mégsem sikerül azt kommunikálniuk magukról, amit akarnak.

A Samsung a Galaxy Note Edge-t segítségül hívva próbálta az Apple-t gúnyolni. A Note Edge egy stylussal szállított phablet egy másodlagos képernyővel a készülék oldalán. A ciki ebben csak az, hogy eközben a Samsung Electronics elnöke, DJ Lee az Ars Technicanak azt nyilatkozta le, hogy a készülék limitált szériás lesz és nem kerül majd valódi tömeggyártásba. Egy másik Samsung vezető elismerte, hogy a két új Apple készülékre érkező pozitív reakció hatására hozták előre a Note 4 bemutatóját. “Igaz, hogy kihívóra leltünk és komoly nyomás nehezedik ránk egy ilyen nehéz szituációban” – tette hozzá a vezető.

lg_twitter

A többi gyártónak sem könnyű a helyzete. Az LG olyan nem túl praktikus funkciók marketingelésére költi a pénzét, mint a 2011 óta bukdácsoló 3D kijelzős telefonjai vagy a hajlított képernyők, amik a jelek szerint kevésbé érdeklik a vevőket. Ugyanígy bukott hatalmasat az Amazon Fire Phone-ja is. Az LG ráadásul hatalmas arcvesztésen esett át, mikor felugorva a Bendgate-szekérre egyszerre próbálta fikázni az új telefonokat és saját Flex telefonját promózni. A gond az, hogy millióan látták, hogy a francia PR-osok a promóciós csiripet a Twitter for iPhone kliensből küldték. Kínos.

A HTC One M8 nevű készülékét hasonlóképpen próbálta hirdetni, az alábbi szlogennel: “A legmegerőltetőbb körülmények elviselésére tervezve. Olyanokra, mint a zsebed.” Az ezt hirdető promóciós anyagok elkezdtek eltünedezni a netről, miután a Consumer Reports hajlítási tesztnek tette ki az élmezőnyt és kiderült, hogy az iPhone 6 Plusnál jócskán vastagabb és kisebb kijelzőjű One M8 lényegesen rosszabbul bírta a gyűrődést. Míg az iPhone 6 Plus 90 font súlynak megfelelő erő hatására hajlott meg és 110-nél pattant szét, a HTC zászlóshajója esetében ehhez elég volt 60 és 110 font.

A hiszti ellenére azonban nem úgy tűnik, hogy a hírek eltérítenék az embereket az iPhone készülékek vásárlásától. Az iPhone 4 Antennagate esetében is ezt várták – akkor sem történt meg. Annak ellenére maradt best-seller a 4 a 4S megjelenéséig, hogy a Nokia, a Motorola, a Samsung és a HTC részéről akkor is elöntötték a netet a képmutató reakciók, amik azt állították, esetükben nincsenek ilyen problémák, holott a készülékek kézikönyve minden esetben felhívta a figyelmet a helyes tartás fontosságára. Arról már ne is essen szó, hogy mint az Android-os főszaki Andy Rubin, mind a WP Andy Lees nevű fontosembere kijelentette, Siri elhibázott fejlesztési lépés. Majd fogták magukat és előrukkoltak a Google Now-val és a Cortana-val.

A szerkesztői véleménycikk még a 64 bites cirkuszt is kiemeli tavalyról. Akkoriban a sajtó jelentős része váltig állította, hogy az új, 64-bites A7 chip csak egy marketingblöff, valós gyorsulás nem lesz tapasztalható. Egy évvel később még mindig az Apple az egyetlen olyan telefongyártó, amely tömegesével gyártja a 64 bites készülékeket, amelyek fele annyi processzor maggal és jóval alacsonyabb órajellel és jócskán kevesebb RAM-mal is verik a mezőny nagy részét. Bár a Qualcomm és a Samsung is 64 bites chipekkel szereli a készülékeit, az Android egészen mostanáig nem támogatta az ilyen architektúrákat, így 32-bites módban futnak a telefonok.

Ezek azonban mind olyan dolgok, amik csak a tech-hírekkel aktívan foglalkozó aprócska réteget érdeklik, miközben az átlagemberek csak annyit érzékelnek a pörgésből, hogy megjött az új Apple-telefon. Ez már a nyolcadik készülék és mindegyiket érte hasonló támadás. Ennek ellenére az iPhone-ok sorra döntik meg saját és mások rekordjait.

Tetszett a bejegyzés? Lájkold, csiripeld, oszd meg!

A szerző

11 hozzászólás

  1. Tomi - 2014.09.29. 18:10

    Komoly cikk!:)
    Nincs benne 500 hiba!;)

  2. Laci - 2014.09.29. 18:48

    Jó cikk, turbos belsejű 4S eket kéne csinálni az a telefon már retro nak számit :D

  3. IPhone - 2014.09.29. 19:18

    Az igazi gond az, hogy az utolsó jó telefon a 4s volt, ami utána jön az már kommersz 5-5s pattog le a festék, ócska iOS 7 droid koppintás gagyi ikonokkal katasztrófa térképpel. I6,i6+ kivasalt iPod ciki iOS 8.01 frissítéssel.
    Nagyon sok vicces embert fogunk látni amint tégla nagyságú iPhonet tart a fejéhez.
    Jobs kijelölte az irányt, de Tim ehelyett másolja a droidot meg a win phone-t, most meg a note 3-at.
    Hol van már a think the diferent feeling…

  4. Martin - 2014.09.29. 21:50

    Már csak think same van :-))

  5. Zozo72 - 2014.09.29. 22:08

    Nagyon nem értek egyet a cikk fejtegetésével. Tegyük tisztába először azt, hogy mi az a 64 bites processzor és miért is van arra szükség.
    Az, hogy egy processzor 32 bites azt jelenti, hogy egyszerre 32 bitnyi információ feldolgozására képes. Ez 65536 X 65536 különböző kombinációs lehetőség feldolgozásonként, vagyis több mint 4 milliárd. Ez gyakorlatilag már bőségesen elég arra, hogy filmeket készítsünk vagy futtassunk, hatalmas méretű képeket kezeljünk, vagy más, nagyobb méretű, nagy felbontású fájlokat kezeljünk. Hogy akkor a PC miért állt át mégis évekkel ezelőtt 64 bites feldolgozásra? A válasz nagyon egyszerű. Maga az OP rendszer, ami a PC-ken fut, önmaga is elég nagyméretű. Egy komolyabb Windows rendszernek legalább 1 GB memória szükséges, vagyis ennyit foglal el a RAM-ból. Ha ehhez még hozzávesszük a több különböző programot, melyeket szintén elindít a betöltődésekor, pl. vírusirtó, Internet felügyelő rendszerek, vagy driverek, akkor már mindjárt felugrik ez az érték 1,5-2 GB-ra. És akkor még nem beszéltünk azokról a programokról, melyeket elindít a felhasználó a PC használata közben. Ezek újabb területeket foglalnak a RAM-ból. Viszont a 32 bites processzor, egyszerre maximum 4 GB memória megcímzésére alkalmas. Ez pedig már kevésnek bizonyult. Hát ezért álltak át a 64 bites architektúrára a PC esetében. Mivel azonban a mobil telefonok esetében a csúcskészülékek is csak 1-2 GB RAM-mal rendelkeznek összesen és még azok is bőségesen elégnek bizonyulnak, így a 64 bites architektúrának mindössze érdekességként van értelme. Az iPhone készülékek esetében pláne, lévén azok még manapság is mindössze 1 GB RAM-mal rendelkeznek. Nem kétséges, hogy némi gyorsulás valóban van egy 64 bites processzor esetében egy 32 biteshez képest, azonban valójában nincs igazán mit kihasználni benne, ha az egyszerre megcímzendő RAM 4 GB alatti. Tehát a lényeg az, hogy nem szabad felülni ennek a parasztvakításnak, mert hát lényegében sajnos ez esetben ez is az.
    A másik dolog ez az elhajlítás. Aki kicsit is ismeri a fémeket, az tisztában van azzal, hogy az edzett alumínium lemezt nem lehet kézzel meghajlítani. Még akkor sem, ha csak mindössze 0,2 mm vastagságú. 2-3 mm-es, forgácsolt, edzett alumínium tömbből fegyver alkatrészeket készítenek. 7-8-10 mm-es edzett alumínium lemezekből pedig repülőgépeket. Ha egy 0.2 mm vastag edzett alumínium lemezt valaki kézzel meghajlít, ott komoly gond lehet a gyártással. Vagy az van, hogy az edzésnél valamit nagyon komolyan elszúrtak, vagy – ami még rosszabb lenne -, hogy szándékosan spóroltak a felhasználók kárára. Az edzés ugyanis idő, munka és energiaigényes dolog és ilyen módon pénzigényes is.
    Még annyit hozzátennék, számomra egyszerűen érthetetlen, miért használják a gyártók – az utóbbi időben főleg az alma – éppen az alumíniumot a telefon hátlapjának. Az edzett alumínium ugyanis nagyon jó anyag, félreértés ne essék, sokat kibír, azonban a felülete könnyen karcolódik, az eloxált színezőanyag lejön róla, és még sorolhatnám. Egy olyan készülék hátlapjának, melynél ezek számítanak, szerintem a lehető legrosszabb választás az edzett alumínium. Persze nem kétlem, hogy elegáns, meg “húúúú, igazi fém”, meg minden, ettől függetlenül azonban egy közönséges kevlár, vagy akár a kijelzőt védő Gorilla glass is sokkal megfelelőbb anyag lenne erre a célra. Ha mindenáron fémet akarnak, akkor pedig inkább acél, vagy ha a könnyű súly is számít akkor titánium lenne a legmegfelelőbb. Persze az jóval drágább is lenne.
    Ami meg a többit illeti, az ominózus fickó, aki a “bendgate” videót elkészítette készített egy újabb videót is, ahol bemutatja a hajlító tesztet más készülékeken is, melyeket negyed annyira sem volt képes kézzel elhajlítani ő maga sem, mint az i6 Plus-t, illetve volt kettő, melyet egyáltalán semennyire sem. Innentől kezdve pedig nem kérdéses a dolog.
    A másik pedig, nekem az LG humora az ő hajlítható készülékéről kifejezetten tetszik, ahogy meglovagolta ezt a helyzetet.
    Bocsánat, ha nagyon hosszú voltam.

  6. Gerpet - 2014.09.29. 22:44

    Nagyon jó comment volt Zozo, tetszett!

  7. Dávid - 2014.09.30. 00:07

    Grat zozo szép volt

  8. The Count - 2014.09.30. 07:37

    Zozo72: a leírásod nem igaz teljesen. Az eszedbe sem jut, hogy a 64 biten két 32 bites parancsot is futtathatsz párhuzamban, ami sebesség növekedést jelent, sőt kijön 4 db 16 bites ha kisebb tartományt érintő a rutin ?
    Az asztali gépeken ezt gyönyörűen a photoshop használja például…
    A másik, hogy a titán tényleg jobb választás, de drága. Ez így megint nem igaz, mert annyival nem drágább ellenben nehéz felületkezelni. Viszont lehet mattírozni, de ezzel csak egyen szürke dolgokat lehet csinálni. Tehát az alu jobb választás felület szempontjából, hiszen így lehet giccses pezsgőszint is csinálni. A harmadik dolog, hogy 0.2 mm-es alut nehéz meghajtani ? Ez most komoly ? Az egy semmi, majdnem csokipapír…
    Az Apple csak szimplán a tokkal spórolni akart, mert ezt ki lehetett volna küszöbölni egy konstrukciós áttervezéssel, de ugye még erre sem vette a fáradságot…
    Inkább lekoppintotta az ipad konstrukciót, de vékonyított a méreteken…

  9. Pappy - 2014.09.30. 08:20

    Egy 0.2mm-es edzett alu lemeznek semmilyen tartása nincs!

  10. Z - 2014.09.30. 20:02

    Akkor ismét megpróbálom, mert elsőre nem sikerült elküldenem a hozzászólásomat. Remélem nem jelenik meg duplán, ha mégis, akkor az egyik törölhető.

    The Count: A leírásom teljesen igaz. Más kérdés, hogy abba amit te fejtegettél a párhuzamos (ún. pipeline) műveleteket illetően, abba nem merültem bele, mivel felesleges lett volna. Igen, igazad van abban, hogy ez valóban némi gyorsulást eredményez. Én pontosan erre a “némi gyorsulásra” utaltam az előző hozzászólásomból idézett következő mondatom első felében: “Nem kétséges, hogy némi gyorsulás valóban van egy 64 bites processzor esetében egy 32 biteshez képest, azonban valójában nincs igazán mit kihasználni benne, ha az egyszerre megcímzendő RAM 4 GB alatti.” Azonban sietve elmondanám, hogy ez a PC esetében mindössze 8-10 százalékos gyorsulást eredményez. A mobiltelefon készülékek esetében még ennyit sem, olyan 4-7 százalékos lehet a gyorsulás ezáltal, tehát gyakorlatilag jelentéktelen.
    Hogy mi mennyire drága nézőpont kérdése. Az alumíniumból 1 t ára 1500 USD körüli, a titániumból 1 t ára 8-10000 USD. Én azt gondolom, hogy ez elég jelentős árkülönbség. Ugye nem egy-két kg-ról van szó, hanem ipari mennyiségről, amiből millió számban készülnek telefonok. Ezen az oldalon tájékozódhatsz az árkülönbségekről, ha megnézed a 34. oldalon az 5. táblázatot:
    http://www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat/2004/bklkohaszat2004_1_06.pdf
    Tévedésben vagy. A titánium nagyon jól színezhető. Erről itt olvasgathatsz:
    http://titanszinezes.hu/
    Az edény, amiben anyukád főzi a levest, az nagyjából 0,4-0,5 mm vastagságú alumínium lemez. Próbáld meg egész nyugodtan kézzel meghajlítgatni. Ráadásul az még nem is feltétlenül edzett. A “csokipapír” – nevezzük inkább alufóliának -, az kétszer olyan vékony, mint a nyomdai papír. A nyomdai papírt mikronban mérik. A mikron a milliméter ezred részét jelenti (0,001 mm). A nyomdai papír 20-50 mikron közötti vastagságú. Az alufólia ennek megfelelően kb. 10-20 mikron közötti. Erről pl. itt olvasgathatsz, ez egy gyártói oldal:
    http://www.cadmas.hu/index.php?option=com_virtuemart&Itemid=32&flypage=shop.flypage&page=shop.product_details&product_id=666&vmcchk=1
    Hogy az Apple spórolni akar, az ellen semmi kifogásom nincsen. Csak ne a felhasználóknak szánt termékein spóroljon, hanem a vezetőik, menedzsereik fizetésein.

  11. Z - 2014.10.01. 19:27

    Annyit hozzátennék az előzőhöz, hogy Z o z o 7 2 vagyok, csak muszáj volt nevet, email-t váltanom, mert úgy tűnik számomra, hogy valami miatt ki lettem bannolva ezzel a névvel és email címmel. Nem értem a dolog miértjét, ezért kértem róla felvilágosítást a “HUNGARY” menüpont alól küldött üzenettel reggel, de eddig még nem kaptam rá választ. Nem érzem magamat hibásnak semmiben, de ha a működtetők szerint mégis valami “rosszat tettem”, akkor jó lenne tudni mi az, hogy legközelebb elkerüljem.

Szólj hozzá Te is!