A 4G frekvenciasáv általános megnyitását sürgeti az Európai Bizottság

Európa látja kárát annak, hogy a legtöbb tagállam nem nyitja meg elég gyorsan a 4G mobil szélessávú frekvenciasávot – hangoztatta keddi közleményében az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó intézmény arról számolt be, hogy a tagállamok fele különleges okokra hivatkozva a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadításának elhalasztását kérte, miután a közös megegyezéssel rögzített 2013. január 1-jei határidőre nem tudták biztosítani a sávot a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára.

Az Európai Bizottság “a mai napon vonakodva bár, de a 14 kérelemből 9-et jóváhagyott” – olvasható a közleményben, amelyből kiderül, hogy Magyarország is engedélyt kapott a halasztásra ez év végéig. A 800 MHz-es sáv megnyitása elengedhetetlen a népszerű, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások elterjedéséhez.

A közlemény idézte Neelie Kroest, a brüsszeli testület digitális ügyekben illetékes alelnökét, aki szerint “Ez az utolsó ilyen engedmény, amelyet gyakorlati megfontolások indokolnak. A frekvenciaspektrum megnyitása terén elszenvedett mindennemű késedelem az európai gazdaság kárára válik, és joggal váltja ki a lakosság elégedetlenségét. Ezért a frekvenciaspektrumra vonatkozó szabályok reformja központi elemét fogja képezni az egységes távközlési piac kiépítésére irányuló javaslatnak, melyet a Bizottság szeptemberben fog előterjeszteni”.

A tagállamok késlekedésének egyik következménye az, hogy az európai polgárok által nélkülözhetetlennek tartott mobiltelefonok működése akadályokba ütközik EU-szerte. A telefongyártók – köztük az Apple – nem szerelik be a készülékeikbe az Európában történő telefonhasználathoz szükséges chipeket, mert túl kevés ország bocsátotta rendelkezésre kellő időben ugyanazt a frekvenciasávot.

Az Európai Bizottság Ausztria, Ciprus, Finnország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia és Spanyolország esetében beleegyezett a halasztásba. Szlovákiának és Szlovéniának nem adta meg a kért haladékot, mivel e két országban a késedelem nem a frekvenciasáv rendelkezésre bocsátását akadályozó kivételes körülményekből adódott, hanem az engedélyezési eljárás szervezésével volt összefüggésben.

Csehország, Görögország és Lettország esetében további kiértékelésre van szükség. Belgium és Észtország késett a bevezetéssel, de nem kérte az uniós szabályoktól való eltérés, az úgynevezett derogáció lehetőségét. Bulgária arról értesítette a Bizottságot, hogy a frekvenciasávot továbbra is közbiztonsági és védelmi célokra tartja fenn. A többi tagország – Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália és Svédország – időben megnyitotta a szóban forgó frekvenciasávot.

A 800 MHz-es frekvenciasáv az ún. “digitális hozadék”, vagyis az analógról a digitális műsorszórási technológiára való átállás révén felszabaduló frekvenciaspektrum részét képezi. Ez a sáv különösen alkalmas arra, hogy igénybe vegyék a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások céljaira, hiszen az egyes országok egész területén, a félreeső, vidéki térségekben is elérhető.

Az uniós jogszabálytól való eltérésre irányuló kérelmek kiértékelése során az Európai Bizottság azt mérlegeli, mekkora nehézséget okozna a 800 MHz-es frekvenciasáv azonnali megnyitása az elektronikus hírközlési szolgáltatások előtt, illetve milyen frekvenciakoordinációs problémák vannak az országok között – kiváltképp az egyes tagállamok és a velük határos nem uniós országok között -, amelyek megnehezítik a frekvenciasáv felszabadítását.

Azoknak a tagállamoknak – így köztük Magyarországnak -, amelyek számára a bizottság engedélyezte az uniós jogszabály rendelkezéseitől való eltérést, a halasztási engedélytől függetlenül biztosítaniuk kell azt, hogy a 800 MHz-es sáv ideiglenes jellegű további (például műsorszórási célú) igénybe vétele ne gátolja, hogy a szomszédos tagországokban kiépülhessenek a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások ugyanebben a sávban.