Az Apple első alkalmazottai – #3: Mike Markkula | iHungary

Az Apple első alkalmazottai – #3: Mike Markkula

Skarp 2014.12.14. 19:53 Apple, Kiemelt hírek, Mactörtént 0 db 1,103

markkulajobs_kiemelt

Az Apple esetében nagyon sokszor túlságosan is összefonódik a cég arculata Steve Jobs személyiségével. Nem árt azonban elfelejteni, hogy ő sem egyedül csinálta, amit csinál. Új sorozatunk keretében bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú embereket, akik elsőkként látták meg a lehetőséget a két Steve vállalkozásában. A második részben az első befektetőről, Mike Markkuláról lesz szó.

Igen, jól látjátok, a kettes kimaradt, de mint az köztudott, Steve Jobs volt a bérszámfejtői lista második számú alkalmazottja. A városi legenda és az első CEO, Michael Scott elmondása szerint azért Woz lett az első, mert úgy döntöttek, hogy Jobs egójának már tényleg túl sok lett volna, ha még az is az övé lesz. Meg hát persze a technikai zseni jobban megérdemli, mint a marketingkirály, hiszen ha nincs termék, nincs is mit eladni.

Armas Clifford Markkula Jr. (becenevén Mike) jelentőségét az Apple korai időszakában akkori szemmel hatalmas befektetése adta. 250 ezer dolláros tőkeinjekciójáért a cég harminc százalékát kapta meg. Segített a menedzsmentben, az üzleti terv összerakásában, ő nevezte ki az első CEO-t és ő volt az is, aki végül meggyőzte Wozt, hogy az Apple-höz csatlakozzon és ne fogadja el a minden bizonnyal nagyon lukratív, de kevésbé izgalmas állásajánlatot a HP-nál.

Hogy honnét szerezte hatalmas pénzét? Markkula az Intel megfoganásánál is jelen volt és akkor lett belőle dollármilliomos, amikor a céget bevezették a tőzsdére. Vagyona az Apple alapítása idején akkora volt, hogy teljes nettó vagyonának mindössze tíz százalékát tette ki a tetemes költség.

Aki neve alapján finn származásra gondol jó felé kapirgál, Mike dédapja még a finnországi Sieviben látta meg a napvilágot, majd feleségével a 19. században az Újvilágba utazott. Markkula egyébként nem egy egyszerű pénzember, a közhiedelmekkel ellentétben mesterdiplomát szerzett villamosmérnökként a University of Southern Californián. Miután a Fairchild Semiconductor és az Intel marketing managereként komoly részvényopciókra tett szert, majd annak segítségével milliókra, úgy döntött, 32 évesen visszavonul a munka világából.

A dolgok akkor álltak fejre, amikor torzonborz és fiatal Jobs meglátogatta két barátja, Regis McKenna és Don Valentine kockázati befektetők irodáját. Az ifjú renegáton némileg megbotránkozott öreg rókák nem láttak fantáziát az Apple-ben, de megemlítették az incidenst Markkulának, aki meglátta a lehetőséget a fiatal titánok munkájában és 80 ezer dolláros tőkebefektetést hajtott végre, illetve további 170 ezer dolláros kölcsönt adott nekik, cserébe a fentebbiekért.

Fontosságát annyira sokra becsülik, hogy az első két Apple-gép megalkotója, Woz a saját munkájánál is nagyobbra értékeli Markkula szerepét az Apple sikerében. Ő nevezte ki Michael Scottot, majd maga is vezérigazgatóként funckcionált 1981-től 1983-ig, annak ellenére, hogy megígérte feleségének, hogy csak négy évig marad az Apple-nél és visszavonul 1984-ben. 1985-től 1997-ig az elnöktanácsa feje volt. Ebben a pozíciójában engedélyezte Jef Raskin Macintosh-projektjének elindulását, majd megakadályozta, hogy Jobs kisiklassa azt saját LISA-projektjének előrejutása érdekében.

Amikor 1985-ben a Jobs által kiválasztott John Sculley és Steve összeakasztották a bajuszt, Markkula Sculley mellé állt, így Jobs otthagyta a céget. 1993-ban hasonlóképpen segített eltávolítani pozíciójából az akkorra ámokfutóvá vált Sculley-t is. Kevésbé ismert tény egyébként, hogy azon felül, hogy amolyan gazdasági apafiguraként szolgált a két Steve számára, az Apple II programjainak egy részét is ő írta, illetve a cég termékeinek bétatesztere volt. A hatalmas bukásnak bizonyult Apple III első három alkalmazása is az ő keze munkája volt.

Markkula támogatta Jobs 1996-os visszatérését és átmeneti CEO-vá kinevezését is, s mikor az alapító visszavette az irányítást, értelemszerűen neki is távoznia kellett. Ezek után is sokszor fektetett be, bár olyan sikereket már soha nem ért el, mint az Intellel vagy az Apple-lel. Megalapította a hálózati megoldásokkal foglalkozó, ma is létező Echelon Corporationt, a charterjáratok üzemeltetésével és szervezésével foglalkozó ACM Aviationt és a San Jose Jet Centert, a tájépítészetre illetve környezeti fejlesztésekre és helyreállításra specializálódott Rana Creek Habitat Restorationt és pénzelte a Santa Clara University róla elnevezett Alkalmazott Etikai Intézetének megalapítását, itt jelenleg az elnöktanács vezetője.

Befektetője a Crowd Technologies nevű startupnak, ami egy Piqqem nevű webes alkalmazást fejleszt, ami a kollektív bölcsesség elvét alkalmazza részvénypiaci előrejelzések, elemzések kialakításához. Szintén támogatja a RunRev nevű skót céget, amely a LiveCode nevű cross-platform fejlesztői környezet fejlesztője. Markkula fontosságát több mozgókép is őrzi, 2011-ben dokumentumfilm készült róla Something Ventured címmel, az 1999-es Szilikon-völgy kalózaiban (sic!) Jeffrey Nordling, míg a Jobs-ban Dermot Mulroney játszotta.

Tetszett a bejegyzés? Lájkold, csiripeld, oszd meg!

A szerző

Szólj hozzá Te is!