A buddhista szerzetes hangját lehalkítva éppen a Kína tibeti részén végigsöprő tiltakozásokról és önégetésekről számolt be kolostorában, a Kína északnyugati Csinghaj tartományában lévő Tungzsen (Tongren) körzetben, amikor makacs kopogás hangzott fel. Kop kop kop… A szerzetes vendége összerezzent, ő azonban nyugodtan a hálószobáját uraló házi oltár mellett heverő laptopra mutatott. Mint kiderült, a kopogás onnan érkezett, az elektronikus jel a 700 millió kínai által használt rendkívül népszerű Tencent QQ levelezési rendszer új üzenetének érkezését adta hírül.
Manapság az iPhone összetéveszthetetlen marimbahangja és a Skype dallamos jelentkezése mind gyakrabban hallható Kína havas csúcsokban és magas fekvésű sztyeppékben bővelkedő távoli vidékein is. Még a tibeti nomád pásztorok is szatellitantennákat használnak a kínai tévéadások vételéhez – de ahhoz is, hogy a Szabad Ázsia Rádió és az Amerika Hangja műsorait hallgassák.
“Távol élünk ugyan a nagyvárosoktól, de jó összeköttetésünk van a világ többi részével” – mondta a The New York Times című lapnak a szerzetes, aki a legtöbb tibetihez hasonlóan azt kérte, hogy nevét ne említse az újságíró, mert a hatóságok keményen megbüntethetik azt, aki külföldi újságírónak nyilatkozik.
A mai nemzedék már sokkal merészebb
Noha jó időbe telt, mára a technológiai forradalom eljutott a tibeti fennsík legtávolabbi részeibe is, megváltoztatta a hétköznapokat, és mind fontosabb szerepet játszik a sok helybéli által fojtogatónak érzett kínai politikával szembeni elégedetlenség terjedésében. Ez a növekvő politikai tudatosság jut kifejezésre a térségben történt önégetések hátborzongató sorozatában, amelyet a hatóságoknak mindeddig nem sikerült megszüntetni. Tavaly március óta harminckét, jobbára fiatal ember gyújtotta fel magát, köztük nők is. Nagy többségük aktív – vagy egykori – buddhista szerzetes volt.
Noha a kormány igyekezett megakadályozni az erre vonatkozó hírek terjedését, öntevékeny állampolgárok és egyszerű szerzetesek számos részletet és fotót tettek közzé az önégetőkről, kijátszva Kína úgynevezett “Nagy (internetes) Tűzfalát” . Az áldozatok tűzhalálának végső pillanatait még azelőtt megörökítik és felteszik a világhálóra, hogy a rendőrség vagy a milícia közbeléphetne.
A friss tanúságtételek, amelyeket a Tibet jogaiért küzdő csoportok a külföldi médiának is gyorsan eljuttatnak, nem egyszer magukban foglalják a tiltakozók utolsó szavait is. Az önégetők nagyobb autonómiát követelnek Tibetnek, illetve a dalai lámának, az 1959 óta száműzetésben élő vallási-szellemi vezetőnek a hazatérését szorgalmazzák.
“A technológia nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy az emberek tudatára ébredjenek a helyzetnek” – fejtette ki Kate Saunders, a Nemzetközi Kampány Tibetért mozgalom kommunikációs igazgatója.
Ez a tudatosság egyre jobban érezhető a már kínai uralom alatt felnőtt nemzedéknél, amely szkeptikusan reagál a dalai lámát ócsároló és az önégetőket terroristának minősítő hivatalos propagandára. Még a középiskolásokra is átterjedt az ellenállás szelleme, ezrével tüntettek az utcán a tibeti tankönyvek betiltása ellen.
A tibeti emigráns kormány egyik minisztere, Dicki Csojang szerint az önégetők egy olyan nemzedék soraiból kerülnek ki, amely képzettebb az elődeinél, és szorosabb kapcsolatban áll a külvilággal. “Ez a nemzedék sokkal merészebb, magas fokú a politikai öntudata, és egyértelműen jelezni kívánja, hogy mit gondol a tibetiek helyzetéről” – húzta alá Csojang.
Poszter és Buddha-képek
Noha a térségbe érkező és onnan küldött híreket még erősen szűri a kínai kormány, bőséges az információ azokhoz a korábbi évekhez képest, amikor még nem volt olyan elterjedt a mobiltelefon és az internet. Sok elemzőnek feltűnt, hogy milyen nagy a különbség a négy évvel ezelőtti és a mai helyzet között. Mint rámutatnak, ma sem lehet még pontosan tudni, hogy mi történt a Lhasszában, a Tibeti Autonóm Tartomány székhelyén 2008-ban kirobbant zavargások idején, illetve azok után.
Tibeti emigráns csoportok szerint a térségben emberek százait ölte meg a rendőrség, a kínai kormány viszont csak két tucat, többségében han – kínai – nemzetiségű halálos áldozatot ismert el. A zavargásokban játszott szerepük miatt több tibetit halálra ítéltek, és kivégeztek a hatóságok.
“Fogalmunk sincs arról, hogy hány tibeti vesztette életét 2008-ban, de ezúttal 24 órán belül fotókat kaptunk mindenkiről, aki felgyújtotta magát” – közölte Robert J. Barnett, az amerikai Columbia egyetem Modern Tibeti Tanulmányok programjának igazgatója.
A tibeti emigráns csoportok mind gyakrabban kapnak telefonhívásokat az előre be nem jelentett utcai megmozdulások idején. A kommunikációs kapcsolat mindkét irányban működik. Márciusban a Kína londoni nagykövetsége előtt rendezett tüntetés egyik résztvevője Skype-on, élőben közvetítette tibeti barátainak a megmozdulást.
A csinghaji Kumbum kolostorban élő 23 éves, Dordzse nevű szerzetes jellegzetes képviselője a modernizálódó új nemzedéknek. Szobáját Kobe Bryant amerikai kosárlabdázó posztere mellett az általa nagyra becsült élő Buddhák képei díszítik, és ott tartja az akusztikus gitárt is, amelyet néha késő este szólaltat meg. Mindazonáltal legféltettebb kincse a számítógép, amelyet hol arra használ, hogy Celine Dion balladáit hallgassa, hol arra, hogy a tibetiek jogait követelő csoportok híreit kövesse.
“Mindannyian tudjuk, hogyan kell átugorni a falat – jegyezte meg arra a számítógépes programra utalva, amely lehetővé teszi a kínai internetkorlátozások megkerülését. – Ma mindannyian jobban tudatában vagyunk tibeti identitásunknak, mint valaha.”
