Hatalmas összegű szerződések, 20 milliárd dollárra rúgó hitelek, egészségügyi segítség, ösztöndíjak a diákoknak: Kína gigantikus beruházásokkal nyer teret Afrikában, ma a földrész első számú nemzetközi partnerének számít. Ez az együttműködés mind több olyan afrikait vonz magába Kínába, aki hasznot szeretne húzni az ázsiai óriás gazdasági fejlődéséből. A legtöbb afrikai bevándorló Nigériából, Maliból, Guineából és Ghánából érkezik Kínába, ők azonban nem írnak alá milliárdos üzleti szerződéseket. Az afrikai kereskedők viszont olcsó ruházati cikkeket, mobiltelefonokat, háztartási gépeket vásárolnak a kínai üzemekben, majd elszállítják az árut a fekete kontinensen lévő ügyfeleiknek.
Jól megy az üzlet
A közvetítő szerepet egyre többen vállalják. Otthagyva a Dubajban vagy Délkelet-Ázsiában korábban kialakult közvetítő kereskedelmi központokat, számos afrikai költözött Kínába, hogy a helyszínen még olcsóbban szerezhesse be az ottani ipari termékeket. Üzleteiket a fő kínai kereskedővárosokban – Kantonban, Hongkongban, Makaóban, Jivuban, Sanghajban és Pekingben – hozzák létre. Bár az afrikai kereskedelemben mind nagyobb szerepre tesznek szert a nők, az ázsiai országban jobbára egyedül élő afrikai férfiak telepednek le a saját számlájukra.
Ezek az angol szóval tradernek nevezett kereskedők általában munkavízummal vagy hosszabb távú tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A megvásárolt árukat rendszeresen tárolják, majd Afrikába küldik. Mások azonnali viszonteladásra rendezkednek be, és sűrűn ingáznak a fekete földrész és Kína között. Az ázsiai országban rendszerint három hónapra szóló vízummal tartózkodnak. Amikor az lejár, egyesek illegálisan maradnak ott, vagy diákvízumot szereznek be, hogy meghosszabbítsák tartózkodásukat.
“Ruhákat vásárolok Kantonban, Sencsenben, az elektronika városában, vagy Hongkongban. Az utóbbiakban telefonokat, számítógépeket, iPadeket szerzek be olcsóbb áron” – mondta a TV5 francia televízió riportjában egy Pekingben élő, 26 éves kameruni férfi, aki meg akarta őrizni inkognitóját. 2009-ben érkezett Kínába nővére segítségével, aki már két évvel korábban megélhetést talált magának az ázsiai országban. A kameruninak diákvízuma van, emellett zenél és kereskedik.
“Minden szerzeményemet Afrikába küldöm, mer jó üzlet. Ott él a bátyám, ő kutatja fel a potenciális vevőket, én pedig feladom az árut a kameruni tengerpart városaiba, Doualába és Yaoundéba – magyarázta a trader, akinek családja is profitál a fiú üzleteiből. – A piac jó, a biznisz is jól megy. A cél visszanyerni a befektetett tőkét, hogy a családomnak is haszna legyen belőle.”
