Régebben sportolás közben mindenki zenét hallgatott az iPodján. Vagy ha akadt egy üres perce az irodában, rávetette magát a windowsos PC-jén futó Google-ra, hogy megtudja, mik a legfrissebb fejlemények a celebek világában. Esetleg írt valamit a Facebook üzenőfalára. Vacsora után pedig megnézett egy netflixes dvd-t, vagy elmerült egy, az Amazontól aznap érkezett letehetetlen könyv olvasásában. Ez a szemléletmód, amelyen belül minden gyártónak és minden eszköznek önálló szerepe volt, egészen 2011-ig általánosnak számított.
A legnagyobb tech cégek azonban többé már nem elégednek meg azzal, hogy valamiféle tartalommal hozzájárulnak az egyes napszakok tevékenységeihez. El akarják törölni a határokat, és ugyanarra törekszenek, mint a többiek: ki akarják sajátítani a felhasználók minden ébren töltött pillanatát. Az új stratégiának megfelelően először eszközt építenek, eladják azt a felhasználóknak, azután eladnak hozzá különböző tartalmakat, hogy legyen mivel szórakoznia. (És persze ezekhez olykor bőven társul hirdetés is.)
A Google nemrégiben adott hírt arról, hogy készül az első “saját márkás” – alapvetően zenetovábbításra szolgáló – otthoni szórakoztató eszköze. Bár ez igen távolinak tűnik a cég fő profiljától – az internetes keresés és a reklám világától -, de kiválóan illeszkedik az iparág egészére jellemző trendbe: mindegyik technológiai vállalat azt szeretné, ha egész álló nap az ő eszközeik szolgáltatásait élveznék a felhasználók.
“Ennek a jelenségnek semmi köze a márkákhoz, az eszközökhöz vagy platformokhoz – mondta a The New York Timesnak Michael Gartenberg, a Gartner elemzője. – Az ötlet lényege sokkal inkább az ökoszisztéma: a felhasználókat, amennyire csak lehet, hozzá kell kötni ehhez az ökoszisztémához, és saját tartalmat kínálva nekik lényegében be lehet zárni őket a rendszerbe.”
Okostelefon, mobilitás, televízió
Így például a Facebook – mivel felhasználóinak fele mobileszközökről éri el a közösségi oldal szolgáltatásait – megtette tapogatózó lépéseit az okostelefonok felé, és kijelentette, szándékában áll cégszinten is még határozottabban elmozdulni ebbe az irányba. Az Apple, amely egykor csupán számítógépgyártó volt, ma már profitjának legnagyobb részére a mobileszközökből tesz szert, és olyan televízió gondolatával kacérkodik, amelyen az iTunesról származó tartalom futna.
Jól illik ebbe a sorba az Amazon is: miután elkészült a Kindle Fire táblagéppel, már arról folynak a találgatások, hogy egy Kindle Phone kifejlesztése következik. Ezt látszik alátámasztani egy személyi hír is: Brandon Watson, aki a Microsoftnál igazgatóként a Windows Phone fejlesztéseit irányította, átigazolt az Amazonhoz. Mint közölte, ez egy olyan nagy lehetőség volt számára – részletekbe nem bocsátkozott -, amelyet egyszerűen nem lehetett kihagyni. A Microsoft – amely azért fűzte szorosabbra a kapcsolatait a Nokiával, hogy ismét meghatározó szereplője legyen a telefonszoftver-piacnak – ugyanakkor több millió otthonban van jelen a szórakoztató funkciót betöltő Xboxával.
Az új Google-eszköz bejelentésének híre épp akkor érkezett, amikor a keresőóriás lezárni készül a Motorola Mobility 12,5 milliárd dolláros felvásárlását, közvetlen irányítást szerezve ezáltal egy olyan vállalatban, amelyik az ő Android operációsrendszer-platformjára épít – és ezzel vélhetően a platform hatókörzetének kitágítására is lehetősége nyílik.
Titkokat “fecseg ki” az álláshirdetés
E vállalatok egyike sem szereti felfedni, hogy mit tervez a jövőre. (Sőt az Amazon még arról sem nyilatkozik, hogy mi történt a közelmúltban – pedig sokan lennének kíváncsiak rá, hány darabot értékesítettek a Kindle Firesből.) A Google-eszközről szóló hírek is csak azt követően váltak nyilvánossá, hogy egy blogger rátalált egy erről szóló feljegyzésre az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnál (Federal Communications Commission – FCC).
A cégek személyzeti politikája ugyanakkor sok mindent elárul. Álláshirdetéseik között szép számmal szerepelnek ugyan a különböző szoftvereseknek szóló ajánlatok, de tömeges kereslet inkább villamosmérnökök és hardvertervezők iránt mutatkozik. A Google-nél mindez annak a szükségességét is jelzi, hogy létrehozza termékeinek hordozható verzióit: a Facebookhoz hasonlóan a Google sem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a mobilfejlesztésekben.
Az egymással összehangolt rendszerek eljövetele előtt a szórakoztatóipari cégek vezetői behálózott otthonokról és konvergenciáról zagyváltak mindenfélét, szinte vég nélkül. Megpróbálták elérni, hogy mindez megvalósuljon, de egyiküknek sem volt egy fia olyan hardvere – és tartalma -, amelyet zökkenőmentesen egymáshoz lehetett volna illeszteni. Az úttörő – és talán az ihletadó – ezen a területen Steven Jobs, a korábbi Apple-vezérigazgató volt, akinek olyan egyszerűnek tűnő eszközök megalkotása köszönhető, mint amilyen az iPad és az iPhone. Jobs filozófiája akár a következőképpen is összefoglalható: álmodj meg valamit, készítsd el hozzá a megfelelő szoftvert, szervezd ki a gyártást, értékesítsd prémiumtermékként, és figyeld, hogyan válik a céged a földkerekség legértékesebb vállalatává.
