Kellemetlen időszak állhat a Pandora előtt. Egyre nagyobb a nyomás a zenészek, szerzők irányából, akik keveslik a nevetségesen alacsony jogdíjakat. Legutóbb a színész-énekesnő-humorista-legenda, Bette Midler akadt ki, amiért 4 millió dallejátszás után alig valamivel több, mint 100 dollárral szúrták ki a szemét. De nem csak ők vannak rossz véleménnyel az új modellről, a Pink Floyd tagjai tavaly az előadók átverésével vádolták meg őket, David Byrne, a Talking Heads frontembere pedig a kreatív munka támogatására alkalmatlannak nevezte a platformot.
A Pandorának a kiadókat is sikerült magára haragítania azzal, hogy miután igen kedvező szerződéseket kötött a legnagyobbakkal, az egész tavalyi évet azzal töltötte, hogy az ún. Internet Radio Fairness Act nevű törvényért lobbizzon, ami a royalty 85 százalékos csökkentését tette volna lehetővé. Mikor kiderült, a szabályzást képtelenek lesznek átpasszírozni a kongresszuson a Copyright Royalty Boardhoz fordultak – ahhoz a szövetségi szervhez ami a jogdíjak összegét állapítja meg. Perbe keveredtek a szerzők érdekvédelmi szervezetével, az ASCAP-pel, amit tavaly márciusban sikerült is megnyerniük.
A Pandora jelenleg negyedmilliárd regisztrált userrel és számos zeneipari ellenlábassal rendelkezik. A szakmán belül kivülálló, és a vélemények szerint még a Los Angeles-i standardek szerint túl agresszív és perlekedő hajlamú. Nem véletlen, hogy sok az ellenség – ott támadják a kiadókat és az előadókat ahol a legjobban fáj nekik (gyk. a pénztárcájuknál). Erre már csak tortahabként jön a tény, hogy az albumeladások 8, a digitális letöltések 6 százalékkal estek vissza 2013-ban. Egy felmérés alapján a megkérdezettek 44 százaléka látja az internetes rádiókat az FM rádió, míg 30 százalék a CD és MP3 kiváltójaként, utódjaként.
A tömegek a streaming felé áramlanak és ezzel a zeneipart kényszeresen a freemium modell felé lökik, aminek eddig nem sikerült értelmes bevételt felmutatnia a dalszerzők, előadók, producerek számára – egyedül a szolgáltató jár igazán jól vele. Ebbe a pocsolyába robbant bele tavaly ősszel az iTunes Radio. Nem elég, hogy majdnem kétszeresét kínálják a Pandora által fizetett royalty-százalékoknak, a kiadók még a hirdetési bevételekből is részesedést kapnak. Ehhez már tényleg csak bónusz az iTunes Store integráció, a független licencszerződések lehetősége és a közvetlen royalty-fizetések, hogy az előadók közvetítők nélkül is a pénzeikhez juthassanak.
Cserébe az Apple exkluzivitást kap. A Coldplay pl. még tavaly levette teljes diszkográfiáját a Spotifyról és a hivatalos megjelenési dátum előtt elérhetővé tette új albumát az iTunes Radion. A Black Keys és Beyoncé is hasonlóképp tett. A kiadóknak nincs vesztenivalója, a jelenlegi helyzetnél csak jobban járhatnak – a Pandora pedig szépen lassacskán rájön, hogy már nem viselkedhet monopol szereplőként. A Beats üzlet is alátámasztja ezt a verziót, hiszen ki segíthetne inkább a kiadókkal való tárgyalásban, mint két piaci veterán, Dr. Dre és Jimmy Iovine.
Nem akarok butaságot írni, de a Coldplay albumai fent vannak a Spotify-on jelenleg is. De ettől persze az exkluzivitás ül, és sokan az iTunes-on adhatják ki elsőként az új albumokat.
Nem ez a lényeg! Az a szomorú, hogy az Apple azt aknázza ki, hogy a P. egy szemét társaság. Arról nem esik szó hogy az Apple majd mennyit fog fizetni. A 100 dollár 4 millio lejátszásért ? Egy vicc. Ennél még az Amatő app írók is többet kapnak. Az ilyen cégeket le kell mosni, csak azért az elgondolkodtató, mi lesz ha az iTunes monopol helyzetben lesz. Nehogy ők is ugyanezt csinálják
Természetesen a Black Keys és Beyonce albumai is megtalálhatók a Spotify-on, nem valós a hivatkozás. Lehet, hogy levették, aztán észheztértek, és visszatették?
Poirot: persze , mert olyat mint lemez már nem lehet eladni. Hiába fietnek filléreket, azért ezek is próbálkoznak. Bocs hogy megkérdezem, de csak nem Poirot rajongó vagy ?
Bizony, az vagyok.