Hét dolog, ami dizájnerlegendává tette Jony Iveot

Ezen a címen jelentetett meg összeállítást a BusinessInsider, lényégében a Timeban megjelent Ive-interjú alapján kiemelve a tervező kreatív folyamatainak hét legfontosabb lépését. Az Apple dizájnosztályát 1996 óta vezető Sir Jonathan Ive az azóta eltelt csaknem 20 évben az ipari formatervezés élő legendájává vált, mindezt olyan termékek létrehozásával, mint a számítógéppiacot felforgató iMac, a zeneipart leigázó iPod vagy az okostelefon szónak új értelmet adó iPhone.

1. Ahhoz, hogy megérthesse a világot és az őt körülvevő dolgokat, egészen kis kora óta darabokra szedett mindent. Ahogy Ive mondja, a fizikai világ iránti érdeklődés annak elpusztításával kezdődik.

2. A műhelyt ahol dolgozik, zárva tartja mindenki előtt, akinek nem kéne ott lennie. Ez Iveon és a csapatán kívül az Apple legfelsőbb szintű managementjét jelenti. Ez egy igen szűk kör, akárhogyan is nézzük. Ennek az az oka, hogy ezen a helyen sűrűsödik össze az Apple termékpalettájának veleje, így gyakorlatilag egy helyen látható az összes prototípus, minden dizájn, amin éppen dolgoznak.

3. Évtizedek óta ugyanazzal a csapattal dolgozik. A bő egytucatnyi főt számláló, tapasztalt angol, amerikai, ausztrál, japán és új-zélandi tervezőkből álló teamen belül a régi munkakapcsolat miatt a tökéletes őszinteség az uralkodó, sőt a szigorú és kemény kritika nemhogy megengedett, de elvárt is. Ennyi idő alatt az egyén egója háttérbe szorul.

4. Minden projektet egy kérdés feltevésével kezd. Mikor nekiáll a tervezésnek, elképzeli, hogy a termékkel mit fognak kezdeni az emberek. Ha ez megvan, csak utána kezdi el kitalálni, hogyan is fog kinézni. Itt visszaköszön Clay Christensen, a diszruptív innováció elmélete megalkotójának filozófiája. (A diszruptív innovációnak az olyan diszruptív, azaz megzavaró technológiák megjelenését nevezzük, amik egy új megoldással vagy megközelítéssel teljesen felkavarják a piaci erősorrendet és idővel kiszorítják a korábbi termékeket – pl. CRT->LCD, papír alapú enciklopédiák->Wikipédia, stb.) Christensen professzor szerint ugyanis ahhoz, hogy olyan termékeket készíts, amit az emberek tényleg akarnak, meg kell értened, hogy mire is való a dolog, amiért a vevők pénzt adnak.

5. Nem szégyell kutatómunkát végezni inspirálódás céljából. Ahhoz, hogy az első iMachez kiválaszthassa a megfelelő színeket, Ive zseléscukrot (jelly beanst) gyártó vállalatoknál kilincselt, az első fém Apple notebookokhoz pedig Japán acéliparából merített ihletet.

6. Olyan embereknek készít termékeket, akik törődnek azzal. Ahogyan Ive megfogalmazta: “Körül vagyunk véve névtelen, rosszul elkészített tárgyakkal. Sokszor elgondolkozom azon, hogy vajon azért, mert az embereket nem érdekli az ilyen aspektusok, vagy azért, mert a tervezőket. De mi megmutattuk, hogy az embereket valójában foglalkoztatja ez. És itt nem csak az esztétikumról van szó, hanem tudatosan megtervezett, jól legyártott dolgokról. A mi sikerünk a tisztaság és integritás győzelme – mert nekünk fontosak ezek a dolgok is.”

7. Olyan termékeket tervez, amik az ember életének részévé válnak. A tervező szerint a technológia valójában intim dolog. A fülhallgatók a füleidben, a telefonod pedig az ágyadban van. Ezért olyan fontos az Apple számára, hogy termékei minél észrevehetetlenebbül életünkbe integrálódjanak. Többek között az vonzotta Iveot az Applehöz, hogy ott erős, mégis az emberekhez közel álló technológiai alkotásában vehetett részt. “Az embereket hihetetlenül személyes kapcsolat köti ahhoz, amiket csinálunk” – tette hozzá.