Hányan vannak a konkurensek? Tizen!

A minap jött le egy elemzés a Business Insideren, ami szerint az Applenek tartania kéne a Samsung új, saját, Tizen nevű oprendszerére épülő stratégiájától. Az új szoftverről akkor hallhattunk először többet, amikor a Samsung úgy döntött, ezt a nem Android-alapú rendszert használja a Gear termékcsaládjánál. Leginkább a Google számára aggasztó a fordulat, hiszen ha a Samsung úgy dönt, Galaxy és Note készülékeire is inkább az új rendszert telepíti, az komoly piaci részesedésveszteséget jelenthet az Android számára. Erre csak rátesz pár lapáttal, hogy a JK Shin, a Samsung fejese is támogatását fejezte ki, és közölte, szívesen látná a Tizent futni “mindenen”, amit a Samsung csinál, ideértve a telefonokat és tableteket is.

A BI számításai szerint ez a legoptimistább feltételezések szerint is 25 százalékos piaci visszaesést jelenthet a statisztikákban. Bár ez valószínűleg nem jelentené az Android halálát, a legsikeresebb gyártó távozása a HTC-vel, az LG-vel és a Lenovoval hagyná a Googlet. A lap szerint az Androidra erősen emlékeztető, prototípus állapotban leledző Tizen komoly veszélyt jelenthet az Applere is,  a koreaiaknak pedig elsősorban két okból érné meg igazán levezényelni az átállást: egyrészről a hordható dolgokra egyelőre nem létezik operációs rendszere se a Googlenek, se az Applenek (ezt persze csak a rendelkezésre álló információkra alapozva mondják, hiszen Cupertinóban teljes a hírzárlat az új termékkategóriákat illetően), másrészről a fejlődő országokban tömegesen megjelenő, európai mércével hulladék minőségű, kínai Androidos készülékek pont elég jók lettek ahhoz, hogy a Samsung eladásait megnyirbálják, ha megmaradnak az Androidnál.

A teljesen logikus érv a lap szerint: azért dönthet így a Samsung az olcsó, de jó, kínai filléres okostelefonokkal (ha lehet ezt a kategóriát annak nevezni) versenyezni képes Androidos készülékek fejlesztése helyett, mivel az Applehez hasonlóan ők is nyilvánosan működő részvénytársaság, így a befektetői, részvénytulajdonosi nyomás keresztbe tehet nekik. Ugyanis a tulajdonosok többek között az Apple is példájából tudják: olcsó telefonból nincs magas profit. A cikk rátér arra is, hogy miért potenciális veszélyforrás ez az Applenek, de itt az érvelés már nem olyan magabiztos és stabil. A szerző szerint a Samsung már leelőzte az almásokat több területen is, például az iWatch még meg sem érkezett, nekik már három okosórájuk van, amiből kettő a Tizent futtatja. A phableteket is felhozza példaként, amik megítélése azért elég ambivalensnek mondható mind felhasználói, mind piaci szempontból. Szerintünk ilyen kijelentések előtt nem ártana megvárna az Apple okosóráját sem, és kicsit a régi klasszikus vicc jut eszünkbe:

Egy AMD és egy Intel processzor beszélget:
– Mennyi 2×2?
– Öt! – vágja rá az AMD.
– Négy – javítja ki az Intel.
– De gyors voltam, nem?

Komoly indok lehet még a váltásra, hogy a Samsungnak nem kellene várnia ezentúl a Googlere az updatekkel. A sokat kritizált taktika, miszerint kidobnak egy csomó készüléket, amik nagyrésze megbukik, pár viszont sikeressé válik,  most kifizetődhet, a Samsung ugyanis megtanulta, hogyan kell nagyon gyorsan új termékeket kihozni. A Tizen nagyon Android-szerű, így a nagyja júzerbázisnak nem is jelentene gondot a transzfer. Bár a Business Insider szerint ez plusz egy konkurenst jelent az Applenek, azzal nem annyira számol, hogy ettől közben aprózódik is a piac, amit az ki is használhat. Ráadásul az alkalmazásfejlesztés hamar akkora iparággá fejlődött, hogy új platformok bukhatnak bele abba, ha nem képesek meggyőzni a fejlesztőket, hogy oda is fejlesszenek. Windows Phone, ugye ismerős? Komoly buktató lehet, de nem megugorhatatlan.

Igazából ahhoz, hogy az Apple teljes jogú konkurensévé válhasson, szükséges lépés is ez, így a magára hagyott Android számára megmaradna a közép- és alsó szegmens, míg a felső kategórián osztozhatna a két óriás. Abban mindenesetre osztjuk a szerző véleményét, hogy bizonytalan jövőképet ad ez az Applenek a jelenlegi gazdasági helyzetben, amiben a Samsung rohamosan növeli a tabletpiaci részesedését is, míg az Apple bár még mindig első, híre-hamva sincs a 2011-es 50 százalékos szeletnek, és örülhetünk egy harminc százalék fölöttinek.  A Samsung pedig piaci szempontból egyenrangú partnerré emelkedne, négyszer akkora marketingbüdzsével és gyorsabb reakcióidővel.

Hiszen a koreaiak sikere megmutatta, sokaknak az a fontos, hogy minden évben az aktuális “csúcstelefon” meglegyen, és a tartósság és a user experience kevésbé fontos faktor egy olyan szegmensben, ahol a felhasználók nagy részének a gyorsaság számít, nem pedig az, amivel az Apple megcsinálta a szerencséjét: létező termékeket fejlesztettek a tökélyig.