Az alábbi bejegyzést Buster Heine írta a Cult of Mac oldalán, melyet Kecskeméti Ádám fordított le szép magyar nyelvünkre. Ádám elküldte számunkra is, hogy osszuk meg veletek ezen cikket, melyből kiderül, hogy miért is érdemes az iPhone készülékhez és az Apple életérzéshez ragaszkodni! Ádámnak köszönjük, hogy időt szánt erre és persze köszönjük ezt a remek fordítást is. Íme.
Sosem akartad, hogy ez történjen. A nagy rohanásban, hogy fejest ugorhass az óceánba, elfelejtetted kivenni az iPhone-od a zsebedből, és nem vetted ezt észre, amíg ki nem jöttél a vízből. Katasztrófa. Benne hagyod a beázott iPhone 4S-ed egy zsák rizsben három napig, imádkozva Istenhez, Allahhoz, Jehovához, Mózeshez, Shivához de még Oprah Winfreyhez is, hogy valami mágikus erő majd újra működőképessé teszi. De nem. Szárazra fújod. Nada. Minden mód, hogy életet lehelj a készülékedbe kudarcba és fekete képernyőbe ütközik.
Mivel tudod, hogy az iPhone 5 három hónapon belül megjelenik, úgy döntesz, nem pocsékolod el a pénzed és váltás lehetőségét. Mikor hazaérsz, áttúrod az asztalod és megtalálod azt a Galaxy Nexust, amit a Samsung küldött neked három hónappal ezelőtt. A székedben ülsz a készüléket bámulva, hezitálva, hogy bekapcsold. Végigfuttatod az ujjaidat a szürke műanyagtest kontúrjain, beleteszed az új SIM-kártyád, veszel egy mély lélegzetet és fejest ugrasz. Ez az lesz új digitális otthonod és a három hónapos száműzetésed kezdete az Androidba.
“Az első dolog amit megpróbálsz elhitetni magaddal, hogy ez biztos jó mulatság lesz.”
Pusztán a gondolata is letör, hogy nincs iPhone-od. Te és az iPhone-od már 2007 óta együtt vagytok. Míg az összes barátod még T9-el SMS-ezett, te már jailbreakeltél és őrült mód töltötted le az appokat. Szóval mikor a száműzetésed az Androidba megkezdődik, fájdalmas és zavaros minden.
Az első dolog, amit megpróbálsz elhitetni magaddal, hogy ez biztos jó mulatság lesz. “Az Android nem lehet olyan rossz, mint ahogy az összes Apple fanboy mondja” gondolod magadban. Kezdesz úgy gondolni erre a száműzetésre, mint valami három hónapos kutatási projektre, hogy jobban megértsd, hogyan élnek az Android szerelmesei, és egész jól kezdődik. Rajongással és kíváncsisággal vagy tele. Az első hónapban úgy döntesz, hogy a naptárad, emailjeid, felhőd, mindened átrakod a Google szolgáltatására, hogy érezhesd a teljes és áradó erejét a Google szinkronizációnak. Jobban működik, mint az iCloud, ami először meglep. Aztán kipróbálod a Voice Text-et és lenyűgöz, hogy a szavaid 97%-át érti, nem úgy, mint Siri. Az olyan funkciók, mint a turn-by-turn navigáció a Google Mapsban még téged is felcsigáz.
Úgy gondolod túl fogod élni. Úgy érzed az Android nem is olyan rossz, és van egy csomó király dolog benne. De aztán kis dolgok kezdenek zavarni. Egy péntek este rájössz, hogy kihagytak a haverjaid az iMessage beszélgetésekből, mert Androidon ragadtál. Olvasol egy remek új appról amit épp most adtak ki és rohansz letölteni a Google Play Store-ba, de még nem jelent meg Androidra. Olyan dolgok kezdenek el hiányozni az iOS-ből, amikről sose tudtad, hogy szereted. Cuccok, mint a röhejes emoji ikonok, amikkel teleszórtad az üzeneteid. Vagy a tény, hogy a Rdio app sose fagyott ki ötször egy nap az iPhone 4S-eden. Még az iOS idegesítő ébresztőórája is fantasztikusnak tűnik, miután azért sem ébredsz fel a Nexus imádnivaló futurisztikus robothangjaira.
De rendben van. Ez csak átmeneti. Csak három hónap. De rájössz, hogy komoly a dolog, mikor felfedezed, hogy a legjobb Twitter app Androidra az maga a Twitter app. Mindennek tetejébe elkezded magaddal hurcolni a kedves kis fényképeződ, hogy az Instagramos képeid ne nézzenek ki olyan szarul. Úgy gondolod nem olyan rossz, most komolyan, ez csak egy telefon, igaz? Úgy döntesz, hogy tovább viszed egy lépéssel. Felderíted, hogy lehet flashelni a Nexusod és dualbootolni Linuxszal vagy Unixszal vagy hogyishívják. Kicsit legyőzve ezáltal az idegen operációs rendszer által, az Androidos barátaidhoz fordulsz, hogy milyen appokat és hackeket élveznek a legjobban és hogy tudnának-e segíteni kikapcsolni a billentyűzet idegesítő visszajelzését.
Akarod, hogy működjön. Hogy jó legyen. Letöltesz öt dolcsi értékű “élő háttérképet”, úgy gondolva, hogy ez majd mindent megváltoztat. A telefonod királynak fogod érezni. De az öt dollárnyi élő háttérkép tíz dolcsi lesz, aztán húsz, mielőtt felfogod, hogy buta háttéranimációk nem változtatják meg, hogyan használod a telefonod.
“Jobban akarod szeretni az Androidot mint amennyire szeretni akartad a lenyűgözően gyönyörű ex-csajod, akinek az egyetlen baja egy súlyos hiszti-itiszes volt.”
Mikor bevállalod a száműzetésed az Androidba, sokkal több tech hírt kezdesz olvasni. Minden reggel kelés után végigfutod a Gizmodo-t, a The Verge-et, a TechCrunch-ot és az összes Androidos blogot, remélve, hogy elcsípsz egy hírfoszlányt vagy egy kis pletykát arról, hogy a Samsung vagy a Motorola vagy a HTC hamarosan kijön egy új zászlóshajó Androidos telefonnal, ami majd a megváltásod hozza. Talán, csak talán, ezúttal valamit jól csinálnak.
Elolvastad minden oldal útmutatóját az “50 Létfontosságú Android App”-ról és találsz körülbelül 5 olyan alkalmazást, amit valóban négy hétnél tovább fogsz használni. Minden rendben lesz, mondod magadnak, de aztán meglátod a haverjaid iPhone-ját és elkéred, csak hogy tarthasd egy kicsit. Megesküszöl, hogy nem olvasod el az üzeneteiket, csak kicsit el akarsz veszni az Apple iOS-ének csodavilágában.
Amikor a haverjaid rákérdeznek: “Miért nincs iPhone-od? Nem Apple blogger vagy?”, megpróbálod megcsillogtatni az intellektualitásod arról, hogy milyen jó ötlet új dolgokat kipróbálni, meg a te Galaxy Nexusod egy csomó mindent tud, amit az iPhone nem. “Például, itt ez a kis LED, ami villog, ha van egy nem fogadott hívásom vagy üzenetem” magyarázod. Még az NFC-t is megmutatod, habár még sose tudtad használni.
A legőrültebb ami veled történik, hogy végigülöd az egész Google I/O bemutatót teljesen elbűvölve az új Android 4.1 Jelly Bean közeljövőbeli megjelenésének bejelentésétől. Egész nap fennmaradsz nyomogatva a szoftverfrissítés gombot, a Google-ra várva, hogy végre töltse fel a Nexusod felséges Jelly Bean jósággal. A frissítés végre megérkezik három nap múlva, és nagyon jó, az új Google Now funkció szinte olvassa a gondolataid. Újra izgatottá tesz, hogy használd a telefonod és új dolgokat fedezz fel.
Szeretni akarod az Androidod. Jobban akarod szeretni az Androidot, mint amennyire szeretni akartad a lenyűgözően gyönyörű ex-csajod akinek az egyetlen baja egy súlyos hiszti-itiszes volt. Szeretni akarod, mert a puszta gondolata, hogy talán az Apple az egyetlen elektronikai cég a világon amelyik képes jó telefont csinálni, az életkedvet is kiszívja belőled. Azért akarod, hogy valaki más is olyan telefont tudjon csinálni, amit szeretsz, mert félsz, hogy a románcod az Apple-lel átalakított egy olyan kritikus seggfejjé, aki nem tud értékelni más nézőpontot vagy lehetőséget.
Aggódsz, hogy olyan szörnyű trollá változtál, aki mikor meglátja a barátja kezében az új Galaxy S3-mat, megkérdezi, hogy tényleg megvette-e, vagy csak a munkahelye erőszakolta rá. Elgondolkozol a hűségen. Az jár a fejedben, hogy mennyire nem akarod, hogy érdekeljen többé. Eszedbe jut, milyen volt mikor gyerekként csak olyan kütyükkel akartál játszani mint James Bond. Régen, mikor nem érdekelt melyik híres dizájner vagy cég csinálta a kütyüket és telefonokat, vagy melyik barátodnak milyen volt. Egyszerűen szeretted őket. Azon aggódsz, hogy képtelen vagy igazán szeretni vagy egyáltalán élvezni az Androidot és egyéb kütyüket, ami azt jelentené, hogy elvesztetted ezt a varázslatos képességed. Azt hiszed idióta vagy.
“Végre minden elég jó és igazán nem érdekel, hogy egy új iPhone jön két héten belül.”
Három havi száműzetés után végül rájössz, hogy ez az egész dolog nonszensz, hülyeség emiatt aggódni, szóval leállsz. Eléred azt a szintjét a teljes megelégedettségnek, hogy felhívhatod az 1300 kilométerre lévő unokahúgod és beszélgethetsz vele az első iskolanapjáról, hogy megbeszélhetsz egy találkozót az összes barátoddal körülbelül 2 perc alatt, attól függetlenül, milyen márkájú telefon lapul a zsebedben. Végre minden elég jó és igazán nem érdekel, hogy egy új iPhone jön két héten belül. Évek óta először jól vagy.
Úgy döntesz nem rendelsz elő. Eddig megcsináltad, miért ne próbáld ki, meddig bírod Androidon? Miért ne próbáld ki a Windows Phone 8-at legközelebb? Későig alszol az árusítás első napján és megmosolygod a sok ácsorgó képét akik az iPhone 5-ért sorakoznak. A munkahelyeden mindenki arról beszélget, hogy szerintük mikor jön meg az előrendelésük, és te csak boldog vagy, hogy ezen nem kell aggódj. Boldog, hogy úgy érzed, végre várhatsz.
Az ebédidődben úgy döntesz, megállsz az Apple Store-nál, hogy megnézd milyen hosszúak a sorok. Az emberek nyüzsögnek. Elvezetsz egy pár kilométert az úton és besétálsz egy üres AT&T boltba. Az eladó azt mondja egy fickó épp 10 perce vette meg az utolsó iPhone 5-öt, de a menedzser közbeszól és azt mondja van még egy utolsó iPhone 5 raktáron.
Megállsz. Kinyitod a tárcád. Megveszed.
:DDDDDDD Ez Nagyon jóóóó!:))
Hát az én történetem is hasonló. Én két éve próbálok az Androidnak egy esélyt adni. Mondanom sem kell, h nem ment át a teszten. És újabban már napi 1-2x aksi kivesz majd betesz módszerrel tudom csak rábírni, h reagáljon, mindezt akkor, amikor sietek :(((
Az iPhone 5-öt már előrendeltem, 3-4 hét múlva fog megérkezni ;) Már nagyon várom!!!
Nem tudom, Ti hogy csináljátok. Mióta van un. okostelefon, azóta csak HTC-t használok, már a negyediket. Soha kikapcsolás, fagyás, stb. nem volt.
Ezt kar volt leforfitani.
Ezt Jobs embere irta nacceruuuu almavilag…. Es kell nekem es es es
Nezzen meg a bolond egy galxy s3-at.
En is iphont meg ipadot hasznalok, de a fiam s3 jobb,ez teny es elfogadpm, ennyi
Látom sikerült normálisan leírni amit akartál. Majd legközelebb.
hat azert o eléggé fanatikus, és végülis egy normális érvet nem tudott felhozni h miert rosszabb az android. . .
“Egy péntek este rájössz, hogy kihagytak a haverjaid az iMessage beszélgetésekből, mert Androidon ragadtál. Olvasol egy remek új appról amit épp most adtak ki és rohansz letölteni a Google Play Store-ba, de még nem jelent meg Androidra. Olyan dolgok kezdenek el hiányozni az iOS-ből, amikről sose tudtad, hogy szereted. Cuccok, mint a röhejes emoji ikonok, amikkel teleszórtad az üzeneteid”
na neee már h ezert —….
Szerintem a cikk csak arra próbálta rá vezetni az olvasót, hogy valahogy az összkép jobb az Iphone esetében mint pl: egy android Samsung esetében. Véleményem szerint egy S3 többet tudd mint egy i5, de néha a több kevesebb….
Volt nálam 1 hónapig egy htc one x.
Alig vártam hogy visszakapjam az i4-emet.nem vagyok fanatikus, volt már kb 18-20 telefonom,de az iphone soha nem hagyott cserben.nem fagyott le,nem lassult be,stb…
Értem èn… Tegnap vettünk az asszonynak ájfónt, mert az mégis csak ájfón. Sokat gondolkodtam, hogy én mit használják. Nos a helyzet az, hogy tegnap óta biztosan tudom, hogy sohasem lesz ájfónom. A gyönyörű, hatalmas kijelzős, jól használható Htc Sensation-t sem adnám oda egy alma 5ért nemhogy a one s-t, igaz az Android ès a Htc nem értelmetlen, gondolkodni nem tudó amerikaiaknak lett kitalálva, akik a gimi 4. Osztályában még ott tartanak, hogy három vonat meg négy vonat az hány vonat… Ettől függetlenûl jön holnap az 5 is természetesen, de nyilván családunk újabb női egyedének. Ájfón nőknek meg a kereskedelmi tèvèbe, aki meg nem teljesen sehol, az megtanulja az androidot…
Most jót röhögtem.
Ugyanis tegnap a Telenor közölte, hogy végelszámolás miatt dobhatom mindkét számom a kukába. ( mondanom sem kell, mindkettő előfizetésem almában végzi a dolgát ) Adtak rá 2 hetet, és kaptam 3 napot hogy beszélni tudjak még, kimenő hívásra )
Gondolkodtam milyen telefont vegyek. Egyáltalán hol. Aztán megláttam a Voda Red – es kínálatát, és már tudtam hogy ma délben bemegyek és én is veszek egy Iphone 5 – t.
Nem droid. Nem Troll.
Alma.
Nagyon érdekes írás. Arról szól (word by word), hogy az Android (a teljes Google hátérszolgáltatással) jobb, mint az Apple IOs-e, de néhány apróság az író szívét még mindig az Apple-hez köti. A vicces az, hogy az író nem ezt akarta üzenni, viszont tényszerű, korrekt volt, és az írásból ez sül ki.
Amúgy az Apple egy modern vallás, kár vele vitatkozni. Én sohasem használnám, de ha más megteszi és az iszonyatos felárat kifizeti rá, lelke rajta. ha lenne egy ázsiai op-rendszer (Samsung, Lenovo, Huawei, ZTE) a Google-hez hasonló szolgáltatáscsomaggal, akkor én ara térnék rá. Európai op-rendszer ugye már nincs, a Symbian és a Nokia halott.
Szerintem ezt egy tizenéves amcsi picsa írta!
A 3G óta használok apple telefonokat, de nagyon izgatott egy androidos is. Vettem egy Galaxy Nexust és párhuzamosan használom a 4S-el. Egyiken sincs játék, nincsenek feltörve és nagyjából 9-10 app van rajtuk. Szeretem a Nexust, de csak ha van időm szarakodni vele. Napközben, kocsiban, ill. ha gyorsan kell vmi akkor használhatatlan. Néhány Galaxy Nexus/android észrevétel: Ha nincs lezárva a képernyő, nem tom úgy kivenni a tokjából, v. zsebből, hogy a hangerő gombot le, vagy fel el ne állítódna. Csörög, felkapom a telkót és 10-ból 5× elutasítom akaratlanul a hívást. A gyári csengőhangok alig hallhatóak. Felébredni sem lehet rá. Feltettem 2 + csengőhangot, az egyikre a legfontosabb hívókat definiáltam, a másik csak ébresztene. Azóta össze-vissza cseng. Hol sehogy hol a default hangra váltanak a kiválasztott számok (amit meg nem hallani). Elvittem a szervizbe, hátha rossz vmi, vagy esetleg van valami trükkje a cshang felrakásnak, de minden rendben volt – ők sem tudták az okot (JB 4.04.) Ha nem zárolom használat után a képernyőt, estére „átrendeződik” a képernyő. Ikonok átkerülnek a másik lapra, stb. Pedig vigyázok rá és eredeti tokot használok. A képernyőt auto állásban nappal utcán, autóban nem látom. Ha max-ra teszem a fényerőt, akkor igen. Viszont belsőben, este, v. éjjel attól megvakulok. Fekvőben fotózni lehetetlen vele, mert a bal mutató ujjammal már ki is lépek alvóba bal hüvelykujjammal meg le, vagy felhangosítom… Szóval, ha elfoglalt vagyok, akkor idegesítő a használata és nehézkes. A 4S-en szinte vakon bármit megtalálok, semmi nem állítódik el és a pincétől a tengerpartig mindenhol állítgatás nélkül látom a kijelzőt. Hogy jót is mondjak az androidról: A térkép nem is kérdés (az iOS6 óta) Elég jó a „siri”-je és tud magyarul. Ha Viberezek, akkor inkább androidon. A G Nexus is jó minőségű nem recseg-ropog és az amúgy nem Gglass kijelzőn sincs egyetlen karc sem. Apple: aki azt az iTunest kitalálta, annak a kezét egy apple feliratú vasrúddal kellene eltörni… Az egész program felépítése, logikája beteg… Az apple-ról semmilyen telefonra (apple kivételével) nem tudok bluetooth-al semmit átnyomni. (névjegy, video, stb.) Ez a Nexussal gond nélkül megy.
Aki Ipohe 5-öt vett grat neki :) 1cm-ért fizet százezreket:)
Arról szól, amit én is éreztem, mikor Windows Phone-ról akartam váltani Androidra. A google szolgáltatásai, nagyon jók, egy csomó mindent tudnak, de a szoftverek minőség-érzete elfogadhatatlan. Nincs olyan csúcs Android, ami nem szaggatna, a UI kaotikus, elveszik az ember a beállításokban. Aki nem akarja szerelni a rendszert, az sosem fogja élvezni. Látszik, hogy szandálos Linux programozók csinálták és egy rendes dizájnert még a kapun sem engedtek be.
Jó is az iphon, legalább is a gyereknek játszani. Nem lehet egy komoly androidos telefonhoz ( Samsung S4, HTC One ) hasonlítani.