A munkaügyi és környezetvédelmi gyakorlatokról szóló jelentésében az Apple beszámol arról, hogy már jó ütemben halad az úgynevezett konfliktus-ásványok használatának kiiktatása. A jelentés azonban nem tesz említést olyan korábban problematikusnak ítélt dolgokról az Apple körül, mint a beszállítói munkakörülmények, illetve a beszállítók alvállalkozóinak aggályos ügyei, amiből jól látszik, milyen nehéz is egy ekkora hálózat kontroll alatt tartása: az Apple esetében 19 ország több száz vállalatát jelenti ez.
Az Apple azt mondta a beszállítók 225 kohóját azonosították, ezekben aranyat, a tantált, ónt és volfrámot használnak. E négy ásványi anyag kereskedelméből fedezték az évtizedek óta húzódó fegyveres konfliktusok költségeit a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ázsiában pedig ezen anyagok bányászatát sokszor gyermekekkel és szegény bányászokkal végeztették borzasztó körülmények között. Cupertino emberei ebből 135 kohót ellenőriztek az elmúlt évben, ez pedig több mint kétszerese a 2013-ban ellenőrzött 57-nek. További 64 beszállító egyezett bele az ellenőrzésekbe telephelyeiken, viszont 26 esetében még nem járultak hozzá az audithoz, amit az Apple külsős cégekkel végeztet.
A cég a beszállítók gyáraiban saját kezűleg is ellenőrzi a munkafolyamatokat és -körülményeket. Az összes beszállítónál dolgozó 1,1 millió dolgozó 92%-át követték nyomon egy héten keresztül és egyikük sem dolgozott többet 60 óránál hetente – ez a Cupertino által előírt maximum. Az Apple azt is elmondta, hogy a beszállítócégek kénytelenek megtéríteni közel négy millió dollárt a toborzási díj miatt, melyet a külföldi munkavállalóktól szedtek be. A rendszert ugyanis kritika érte azért, mivel már az előtt adósságba sodorja a munkavállalókat, hogy elkezdenének dolgozni, ezáltal egyfajta rabszolgamunkára kényszerítve őket.
A BBC dokumentumfilmjének célkeresztjébe került az Apple tavaly év végén, ugyanis beszállítói (pl. a Pegatron) nem tartották be a munkakörülmények javítására tett ígéretüket. Jeff Williams, az Apple egyik alelnöke egyetértett a brit televíziós társaság stábjának véleményével, és hozzátette minden bejelentést kivizsgálnak. A dokumentumfilm arra is rávilágított, hogy az ón Indonézia illegálisan működő bányáiból kerül az Apple-höz. Williams elmondása szerint az Apple együttműködik az indonéz kormánnyal és iparági szereplőkkel, hogy működőképesebb legyen az ásványi anyagok felkutatásának és legális beszerzésének rendszere.
Az Apple először 186, a beszállítók által használt kohót azonosított 2013-ban, amik listáját nyilvánosságra is hozták, majd kötelezték az alvállalkozókat az ellenőrzésre, amit 2014 végére nagyjából végre is hajtottak. A cég abban bízik, hogy ezzel sikerül elárni, hogy a beszállítók csak konfliktus-mentes ásványokat használnak kohóikban, mivel csak négy létesítmény utasította vissza a vizsgálatot. Ezt a négy üzemet is értesítették, hogy felbontják a szerződést, amennyiben nem hajlandóak együttműködni.
Feltérképezni a helyeket, hogy hol használnak legális ásványokat az elektronikai cikkek előállítására, rendkívül nehéz, mivel a kohók rendkívül sokféle forrástól vásárolnak. Williams szerint a módszerük működik és a stratégiájuk az, hogy annyi kohóval és bányával dolgozzanak, amennyivel csak lehet. Az alelnök azt mondta, úgy tudják megvédeni magukat a kritikáktól, ha minden munkaterületre ugyanúgy figyelnek, a legkisebb kohókra is, “bár ez nem sokat segít az általános helyzeten”. Ennek korrigálása azonban nem kizárólag az Apple dolga.
Az almás vállalattal kapcsolatban álló kohók vizsgálatát a Conflict-Free Sourcing Program végzi, s ez adja ki a beszállítói engedélyeket is. A program alapján ellenőrzik a kohók ásványbeszerzésekkel kapcsolatos szabályzatát és eljárásrendjét, illetve, hogy a papíron leírt rend megvalósul-e a gyakorlatban. Az ellenőrző programot létrehozó Electronics Industry Citizenship Coalitionnek közel 230 vállalat a tagja, köztük az Apple is.
