Az utóbbi hetekben majdhogynem közhelyszerű kijelentéssé vált már, hogy vége az Android és az Apple háborújának. A TIME vezércikkben foglalkozik a témával, ezt szemlézzük most mi is.
“Ha kell az utolsó lélegzetemig fogok küzdeni és az Apple bankban levő 40 milliárd dollárjából az utolsó pennyt is elköltöm, hogy helyrehozzam ezt. El fogom pusztítani az Androidot, mert lopott termék. Hajlandó vagyok termonukleáris háborút indítani emiatt.” – mondta dühösen Steve Jobs annak idején. Ez viszont már Tim Cook Apple-je és ő határozottan megveti a pereskedést. A fentebbi idézet viszont fontos, mert egyrészről tökéletesen megmutatja a néhai alapító megvetését egykori mentoráltjai irányába és tökéletesen jellemzi az Apple mögött álló időszakot.
Amíg a “termonukleáris háború” zajlott, az Apple stratégiája az volt, hogy az Android OEM gyártóit támadta, ahelyett hogy közvetlenül a Google-nek ment volna neki. Nyilván a legnagyobb nyilvánosságot a világelső Samsunggal folytatott eljárás kapta. Fontos tudnunk azonban, hogy az Apple közvetetten támadta magát a Google-t is. A Microsofttal, a Blackberryvel, a Sonyval és az Ericssonnal közösen alapított konzorciumuk, a Rockstar üzleti tevékenységet nem folytatott, csak pereskedett az általa bitorolt szabadalmi jogok megsértése jogán.
A konfliktus azóta húzódott a Google és a Rockstar között, amióta az utóbbi egy aukción lecsapta a keresőóriás kezéről a csődbe ment Nortel óriási szabadalmi portfólióját. A 4,5 milliárd dolláros vételárba 2,6 milliárdot az Apple tolt bele, amivel valószínűleg többségi tulajdonosává is vált a konzorciumnak. A pakett csupa nyalánkságokat tartalmazott: wifivel és 3g-vel, és a mobiltelefónia számos elemével foglalkozó szabadalmak tulajdonosa lett így. Egy évvel ezelőtt ezeknek a szabadalmaknak a megsértésére hivatkozva a cég pert indított a Google, a Samsung, a HTC meg a többiek ellen. Ma peren kívüli megállapodás született, így a termonukleáris háború utolsó aktív hadszíntere is elcsendesült.
Részletek az összegről nem kerültek nyilvánosságra, azonban nem is ez a lényeg, hanem a stratégiai irányváltás az Applenél, amit ez ékesen fémjelez. A bírósági csatározások évekig húzódtak és nem sok számottevő hasznos hatásuk volt a piaci viszonyokra. Gazdasági szempontból nézve sem érik meg a hajcihőt. Az Apple a Samsunggal, sőt Motorolával is megállapodott idén, amíg az a Google alá tartozott, sőt a Google és az Apple bejelentette, együtt fognak harcolni a szabadalmi jogrendszer megreformálása érdekében. Miért?
Az Apple célja sohasem a pénzszerzés volt ezekben a perekben, inkább a népszerű Androidos készülékek piaci forgalmazásának akadályozása, ez a stratégia azonban az OEM gyártók nagy száma és a platform open-source természete miatt már a kezdetektől fogva kudarcra volt ítélve. Jobs klasszikussá vált idézete inkább tükrözött erős érzelmeket, mint racionalitást. Ez a stratégia az ő éráját szimbolizálta.
Ez azonban már Tim Cook cége, azé a Tim Cooké, aki 2012 második negyedéves earnings callja alatt kijelentette, mindig is gyűlölte és gyűlölni is fogja a pereskedést. Ő csak azt szeretné, ha mindenki a saját cuccait alkotná meg. Elméletben az Apple szeretné, ha a konkurencia leállna a kopírozással, jogilag azonban nem tehet sokat ellene, hiszen az eddigiek megmutatták, mennyit érnek a perek – és mi lesz akkor, amikor a kínai Xiaomival kell majd pereskedni, ahova az amerikai szabadalmi bíróságok hatásköre nem ér el? Na ugye.
Bár Ive legalább ugyanannyira, ha nem még inkább bosszús a Xiaomi lopásai, mint a Samsung húzásai miatt, nem nagyon tudnak mit tenni a bíróságon. Ehelyett egy másik Jobs-idézetet használtak fel az új stratégia gerincéül. A lehető legagresszívabban versenyeznek társaikkal azzal, hogy a lehető legjobb termékeket hozzák létre. Ahogy 2010-es interjújában Steve megfogalmazta: “Ha sikerrel járunk, meg fogják venni az emberek. Ha nem, akkor nem. A piac majd elrendezi magának.”
