Manapság azok számítanak lázadóknak, akik ellenállnak az okostelefonok csábításának – gondolhatják sokan, némileg jogosan. Érdekes, hogy pont most egyszerre jelent meg cikk erről több lapban is. A San Francisco Chronicle és a Washington Post írása is felvetette, hogy talán sok mindenből maradunk ki azzal, hogy mindenért először a telefonunkhoz nyúlunk. Az előbbi újságnak például egy Oaklandben élő fiatal hölgy nyilatkozta ezt: “Nem akarok állandóan elérhető lenni. Mondjuk talán megpróbálok találni egy új éttermet anélkül, hogy először megnézném, hogy a Yelp mit ajánl.”
Egy csomó kalandból kimaradhatsz, ha mindig csak az okostelefonodat használod, legalábbis így gondolja a Chroniclenek nyilatkozó fiatal anyuka. A megoldásnak a cikk a butatelefonokat látja, amik mellett a függőség csökkenése mellett további előnyeit is látja: alacsonyabb havidíjak, hosszabb akksiidők, potenciálisan alacsonyabb stressz-szint és jobb alvás éjjelente. A cikk szerint azok, akik a butatelefonok mellett döntenek, tudatosan lázadnak az “örökké online” kultúrája ellen.
A Washington Post kicsit más oldalról fogta meg a dolgokat, ők az X Generáció tagjait vizsgálják, mint az első szülőgenerációt, amelyiknek az eszközökre is komolyan oda kell figyelnie a gyereknevelés során. Vajon káros hatással vannak az iPad-ek, iPhone-ok és hasonló eszközök gyerekeink fejlődésére? Vajon milyen felnőttek lesznek így? A szerző, Allison Slater John Hughes 80-as évekbeli klasszikus filmjét, a Breakfast Clubot (itthon inkább Nulladik óra címmel ismert) hozza fel példaként:
“Ha a film ma játszódna, a büntetésben levő gyerekek vajon beszélnének egymáshoz egy szombat reggeli elzáráskor, vagy a teljes büntit a telefonjuk nyomkodásával töltenék, barátainak üzengetve, vagy arrol tweetelve, hogy mennyire béna ez az egész és soha nem is néznének egymás szemébe?” Bár az ilyen aggályokat sokszor követik luddita (gépromboló) szólamok, időnként érdemes végiggondolni, hogy a nyilvánvaló előnyökön és kényelmi szempontokon kívül esetlegesen milyen káros hatásokkal jár a folytonos okostelefonon lógás.
Mindkét cikk érdekes dolgokat vet fel és bár nem minden bekezdésükre reagálva tudok egyértelműen bólogatni, vitaindítónak tökéletesek: itt és itt olvashatóak. Ti mit gondoltok?
Szerintem az arany közép utat kell megtalálni. Én reggelizés közben szeretem elolvasni a hireket az iPadomon. De szerintem ez nem baj, mert reggel sok kedvem nincs beszélgetni a fáradság miatt. De a nap hátralevő részében nem nyomom fojton a telfonomat, főleg ha a barátaimmal vagyok. És szerintem ez igy jó.
Érthető módon semmit sem szabad túlzásba vinni, így ezt sem. Viszont aki csak emiatt vásárol inkább “buta telefont”, az ugyanúgy nemnormális. A technika fejlődik és nem fog megállni csak azért, mert ha valaki túlzásba viszi, akkor esetleg rossz hatással lehet rá.
Jó a szó, tesó! :)
Meg lehet találni az egyensúlyt. Társaságban nálunk tabu a telefon.
Tipikus emberi baromság a technikát hibáztatni olyan dologért, amiről az nem tehet. Az a megoldás, hogy buta telefonokat használjunk? Gratulálok…
Az ember találta fel és fejlesztette ki a technikát, és ő dönti el, hogy mire és mikor használja.
Hibáztatja valaki az atombombát amiért le lett dobva?…