A Samsungnak most kell megtalálnia útját

Miközben számainak növekedése megtorpant és generációs vezetőváltás előtt áll a cég, a Samsung Electronics-ot komoly nyomás éri. Sokan gondolják, hogy éppen itt az ideje a megújulásnak, innovatívabbá válásnak, megőrizve a fókuszt és keménységet, ami globális tényezővé tette őket. Ezen a nyáron például kezdeményezés indult a főhadiszállásnak számító Suwon kampuszon egy dolgozóbarátabb, kreatívabb munkahelyi légkör kialakítására. Ennek keretén belül a munkaórák rugalmasabbak lettek, a dresscode lazábbá vált (mostantól rövidnadrág is elfogadott) illetve a női dolgozóknak sem kell aggódniuk munkahelyük elvesztése miatt gyermekvállalás esetén.

De nem csak ebben tapasztalható változás. A globálisan is vezetőnek számító konglomerátum az eddig jellemző vállalati kultúra káros elemeit is igyekszik elhagyni. Olyanokat, amik eddig elengedhetetlen részei voltak Dél-Korea vállalati világának: a kötelező jellegű, éjszakába nyúló italozásoknak és a túlfeszített irodai munkatempónak vége. Egy nyolc éve a cégnél dolgozó, neve elhallgatását kérő dolgozó így nyilatkozott a Reutersnek: “Ez a vállalat mostantól az 1-1-9 policyt követi, azaz egyféle alkohol, egy helyen és legfeljebb este 9-ig. A fiatalabb kollégákra ezentúl nem erőltetjük rá a maradást és az idősebbek is jobban odafigyelnek az alattuk dolgozókra.”

A Samsung múlt hónapban éles zuhanást mutatott be a második negyedéves eredményei alapján, okostelefonpiaci részesedését több oldalról szorongatják és nem nagyon várható semmi, ami megfordítaná a tendenciát, ráadásul a 72 éves elnök, Lee Kun-hee május óta kórházban van egy szívrohamot követően (ennyi idősen brutális stressz lehet egy ekkora megavállalatot vezetni). Harvardot végzett fia és örököse, Jay Y. Lee a friss levegőt jelentheti majd a vállalat számára. A cég egykori senior termékmenedzsere, Jay Subhash így beszélt a kultúraváltásról: “Mikor a változásról van szó, a cég valamelyest a 22-es csapdájában vergődik. Egyrészről elképesztően nagy szüksége van egy olyan vállalati kultúrára, ami nyitottságot, kreativitást és innovációt ösztönöz. Másrészről a változással kockáztatja legfontosabb ütőkártyáját, majdnem katonai szigorú hierarchiáját, aminek segítségével villámsebességel tud működni, sokszor jócskán leelőzve konkurenciáját.”

A Samsung régóta keresi a kreativitáshoz és nyitottsághoz vezető utat. Ahogy a piaca szélesedik és egyre több országban van jelen, egyre több külföldi szakembert vesznek fel soraikba. A lazuló munkaidő-szabályozás mellett a “work smart” filozófiát támogatják, amivel lecsökken a fölöslegesen az irodában töltött idő. Bár a cégnél sokan a lightosabb munkakörülményektől az ötletek szaporodását és a kreativitás javulását várják, belső források szerint a folyamat nagyon lassú és a merev, a világtól és a vállalat nagyrészétől egy mély, képzeletbeli szakadékkal elválasztott felsővezetés akaratába ütközik. A koreaiak most kicsit spirituális útkeresésre indulnak, ahol olyan kérdésekre kell választ találniuk, mint, hogy kik is ők és mit is kell most tenniük – véli Chan Sea-Jin, a Koreai Tudomány és Technológiai Intézet professzora és a Sony vs. Samsung c. sikerkönyv szerzője. “A vállalatnak globálissá és nyitottá kell válnia. Ha dolgozóinknak nagyobb autonómiát adunk az az irányítás elvesztésével fenyegethet, de hosszútávon jó hatással lesz a vállalatra, ha kinevelődik egy olyan tehetséges réteg, aki képes a vállalatot globális szinten is menedzselni.”

Érdekes fejlemény, hogy miután az eredmények kijöttek, a morál javítására szimbolikusan összébb húzták a gatyamadzagot: a mobilos divíziónál dolgozó managerek lemondtak bónuszaikról és rövidebb repülőutakat jó ideig csak a turistaosztályra foglalják majd. A lojalitás fontos része a cég vállalati kultúrájának, s ez a cselekedet a sürgősség fontosságát hangsúlyozza szükség esetén. Bár piacvezetők a TV-k, okostelefonok, hűtők és memóriák piacán, a közvélekedés alapján inkább gyorsreagálású követőknek számítanak és nem innovátoroknak, mint az Apple vagy a Google. De nincsenek egyedül a kulturális küzdelemben, hiszen sok koreai vállalat küzd az ország konfuciánus, konformista kultúrájából és a gyors ipari sikerekből kialakult sajátságos vállalati filozófiájával. Sok dolgozó szerint aki kilóg a sorból, eltér a normálistól gyakran szenved és végül távozni kényszerül a cégtől. A konfuciánus attitűd szerves része a kor tisztelete és a hierarchia fontossága. Nehéz innovatívnak lenni, ha a főnök megkérdőjelezése az egyik legkeményebb feladat egy cégnél. Ennek próbál véget vetni Szöul.

Lee Sang-Hoon, a cég pénzügyi igazgatója júliusban beszélt a cégen belül elindított nagy belső diskurzusról, aminek célja az oda-vissza kommunikáció kialakítása, amiben fontos szerepet játszik a most indult belső fórumrendszer, a Mosaic. A javaslatokat gyűjtő topik 4221 választ generált pillanatok alatt. Hogy dolgozóikat egyéni kezdeményezésekre ösztönözzék, elindították a Creative Lab kezdeményezést, amelyben a kollégák életképes ötletei lelhetnek támogatásra. A kultúraváltás elkerülhetetlennek tűnik, ugyanis a koreaiak fiatalabb generációi már többre vágynak, mint magas bérekre. Ezt jelzi az is, hogy a Samsungot 10 év után lekörözte a Korean Air Lines az ország legvágyottabb munkaadóit soroló toplistán. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a cég 300 ezer alkalmazottjának kétharmada Koreán kívül dolgozik a konglomerátumnak és a profit nagy része is külföldön termelődik meg, ennek ellenére a kultúra jellegzetesen koreai maradt. Emiatt sokan egyetértenek abban, hogy a változás elkerülhetetlen, hogy az elektronikai óriás versenyképes maradhasson.