A Pixar-sztori IV.: A stúdió diadalmenete és a jövő

A Toy Story sikere után nem állt meg az élet – az alacsony jutalék ellenére a hatalmas bevételek miatt a Pixar is kényelmesebb anyagi helyzetbe került. A cég embereinek egy része nekiállt a filmen alapuló játék készítésének a Disney Interactive-val, egy másik csoport pedig egy hatalmas megrendelés elkészítésével volt elfoglalva a Coca-Cola részére. A csapat oroszlánrésze azonban már a megállapodás szerinti következő filmen dolgozott, ami az Egy bogár élete címet kapta. 1996 februárjára már majdnem 177 millió dollárnál tartott a Toy Story, márciusban Lasseter Oscar-díjat kapott a filmért – a ceremóniára Woody és Buzz Lightyear is vele tartottak (a videót már csak Robin William felkonfjáért is érdemes megnézni, mi hangosan nevettünk). Érdekesség, hogy a Toy Story forgatókönyvírói között olyan figurák tűntek fel, mint pl. az a Joss Whedon, aki később olyan kultsorozatokat és mozifilmeket alkot majd meg, mint a Firefly, a Buffy, a vámpírok réme, az Angel vagy a Bosszúállók – minden idők harmadik legnagyobb bevételt hozó mozija.

1996-ban sikerült több, mint megháromszorozni az előző év 12 milliós bevételét, a részvényárak pedig a 11 dolláros bevezetési árról ekkorra már 49 dollárig másztak. A hatalmas siker és a technológiai fejlődés azonban idővel komoly konkurenciát is hozott. Az Industrial Light and Magic, a Silicon Graphics mellé szinte az összes nagy mozifilmes cég, többek között a DreamWorks SKG, a Warner Bros., sőt a Disney is megnyitotta saját komputeranimációs stúdióit. Jobs közben az Apple bukdácsolásával volt elfoglalva, ekkortájt a cég már majdnem teljesen a tönk szélére került. Vállalatát, a NeXT-et felvásárolta egykori cége, így Jobs újra pozícióba került az Apple-nél. Kétséges volt, hogy képes mindkét cégnek egyenlő filmet szentelni, de a kételkedők tévedtek. Az Apple újra sínre került az új iMac megjelenésével, 1997 végén pedig a mozikba került az Egy bogár élete. Az animációs film az ünnepek idején összesen négy animációs filmmel volt kénytelen versengeni (többek között a DreamWorks Z, a hangyájával és az Egyiptom hercegével, a Nickelodeon Fecsegő Tipegőkjével) mégis zajos sikert aratott és még a Toy Storynál is nagyobb bevételt hozott.

Az eredmény újabb két Oscar, ráadásul a legjobb animált rövidfilmet is sikerül elhozni a Geri sakkozik c. rövidfilmért. A sikerek jobb tárgyalási helyzetbe hozták a céget a Disneynél, akik újabb megállapodást ajánlottak fel. Ennek értelmében 10 év alatt összesen 5 film készítésére kérik fel a Pixart, ezúttal már egyenlő partnerekként. A megállapodás felülírta az előzőt, így a maradék filmek az új szerződés első filmjeinek számítottak. A Toy Story második részén dolgozó stúdió komoly hazárdjátékot folytatott, hiszen akkoriban a sikeranimációk folytatásai vagy előzményfilmjei ún. straight-to-video formátumban jöttek ki, azaz moziba nem kerültek, egyből adathordozókon és VHS-en érkeztek meg. A Pixar és a Disney úgy döntöttek, itt az ideje, hogy megfordítsák a trendet. A Toy Story 2 1999 novemberében nyitott és gyakorlatilag dominálta a mozikat a következő hetekben – még A baljós árnyakra is rávert az első pár hetében. 121 milliós bevételre 50 milliós profitot tudott a cég termelni ebben az évben.

A 2000-es évekre a cég elfoglaltabb volt, mint valaha. A cég költözésre készült – egy 21 000 négyzetméteres főhadiszállást építettek kaliforniai Emeryvilleben és gőzerővel készült a Szörny Rt. Bár a dolgok lassan indultak, a stúdió munkatempója felgyorsult. Az ijesztegetésből élő szörnyek sztoriját 2001-re, egy szupertitkos projektet pedig 2002-es megjelenésre szántak. Aki a Pixar titkának mibenlétében gondolkozik, annak ajánljuk az 1996-os éves beszámolójuk elolvasását:

“Bár a Pixar a komputer-animáció úttörője, a cégünk célja, hogy lenyűgöző sztorikat és emlékezetes karaktereket alkossunk. Kőbe vésett szabályunk, hogy semennyi technológia nem képes egy rosszt sztorit jóvá tenni.”

Ebben rejlik a stúdió sikere. A 2001-es Szörny Rt.-t 2003-ben követi a Nemo nyomában, 2004-ben a Hihetetlen család, 2006-ban a Verdák, 2007-ben a L’ecsó, 2008-ban a WALL-E, 2009-ben pedig a Fel!. Lasseter mellett a cég legfontosabb emberévé a számos forgatókönyvet, illetve rendezőként a Nemot és a WALL-E-t jegyző Andrew Stanton vált. A kritikusok és nézők az összeset filmet egyaránt szerették, bebetonozva a Pixar pozícióját minden idők legjobb kritikákat kapó, konzekvensen brilliáns animációkat készítő stúdiójaként – a mai napig csak a Verdák 2 kapott vegyes fogadtatást. 2010-ben a Pixar újabb irodát nyitott Vancouverben, ez lett a Pixar Canada, akik főként a Toy Story és a Verdák karaktereit igyekeztek új projektekben felhasználni. A mellékstúdió nem volt hosszú életű, 2013 októberében megszüntették, mondván újra egy tető alatt egyesítenék a kreatív energiákat és erőforrásokat.

Bár sorra döntötték meg a rekordokat, a Disney CEO-ja, Michael Eisner bizalmatlan és ellenséges volt velük. Meggyőződése volt, hogy a Nemo nyomábannal elfogy a cég szerencséje, emiatt éles ellentét alakult ki Steve és Eisner között. Mielőtt a megállapodást újratárgyalták volna, Jobs megpróbálta megkerülni a vezérigazgatót, és a cég vezetését meggyőzni arról, hogy távolítsák el a szabotőr vezetőt. Amikor a halas film 800 millió dollár fölötti bevételt hozott, egyértelművé vált Eisner tévedése, azonban a defetista CEO nem csak pozícióban maradt, de helyzete is erősödött. 2004-ben lett elege Jobsnak a helyzetből és bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolatot a két cég között. Bár Lasseter a korábbi filmek jogai miatt aggódott (ezeket teljes egészében a nagy múltú stúdió birtokolta), a korabeli Disney filmek (Mackótestvér, A kincses bolygó) már nem tudták megismételni pl. az Oroszlánkirály sikereit, így az óriásnak egyre nagyobb szüksége volt a futószalagon érkező Pixar-sikerekre. A blöff tehát bejött, Eisner lapátra került, helyét a kooperatívabb szellemiségű Bob Iger vette át. A pozícióját vesztő Eisner áskálódása ellenére a fúzió tető alá került, s a Pixar számára is előnyös, nagy egyéni szabadságot nyújtó megállapodás keretében 2006-ban egybeolvadt a két cég.

A Toy Story trilógia harmadik része 2010 nyarán jött ki egyetemes kritikai és nézői sikert aratva, nézők tízmillióit ríkatva meg. 1,6 milliárd dolláros bevételével minden idők legnagyobb bevételű animált filmjeként vonult be a filmtörténelembe (helyét azóta átvette a Disney Frozenje, de hát az ugye családban marad). Lasseter szállóigévé vált mondatát, miszerint “Ha van egy jó történetünk, csinálunk folytatást” komolyan veszik a cégnél. 2011-ben érkezett az első nem Toy Story-s folytatásfilm a Verdák 2 formájában, majd a Szörny Egyetem c. előzményfilm tavaly. Jelenleg négy film készül, ebből a The Good Dinosaur és az Inside Out jövőre, míg egy a Día de los Muertosról, a mexikói halottak napjáról szóló egészestés pedig valamikor 2016 táján érkezik. Szintén arra az évre várható a Dory nyomában c. Nemo folytatás is. A 2017-2018-as időszakra három film várható, de ezekről egyelőre semmi részletet nem tudni.