Interjú Peter Belangerrel, az Apple egyik vezető termékfotósával

Gondolkoztatok már azon, hogy ki állhat a kamera mögött, amellyel azokat a csodálatos Apple termékfotókat készítik, melyek visszaköszönnek minden dobozon, hirdetésben, weboldalon, reklámfilmben? Ha a válasz igen, úgy eláruljuk, hogy a híres fotós neve Peter Belanger. A San Franciscoban élő úriember főállású fotós, az Apple mellett többek között az eBay, a Nike, a Pixar, a Square és az amerikai Macworld számára készít fotókat, főleg a számára legkedvesebb Canon 5D Mark III-al és egy hozzá tartozó 24-70mm-es obival.

2009-ben például ő készítette az iPhone 3GS készülékről azt a képet, melyet aztán a magazin címlapján is felhasználtak. Azóta pedig nincs megállás, az Apple folyamatosan bombázza munkával. A Verge nemrég készített egy interjút is a fotós szakemberrel, melyből megtudhatjuk, hogy mitől is lesz valaki a szakma legjobbja, milyen a munkája és szó esik pár nagyon-nagyon drága fotós felszerelésről is.

Hol vagy most?

A gyermekeim álmosak, épp őket fektetem le és várom, hogy letöltődjön a Mad Man az iTunes áruházból.

A portfóliód alapján látszik, hogy te kifejezetten a termék és reklámfotós vagy. Hogyan találtál rá erre a különleges szakmára?

Miközben fotózást tanultam részt vettem egy programban, amely kifejezetten a kreatív oldalát mutatta be az iparágnak, megtanultam, hogy a koncepció és annak jelentése sokkal több, mint a technika. A célom az volt, hogy egy múzeumban dolgozhassak, de egy ponton rájöttem, hogy egy kicsit többet akarok tanulni a fotózás kereskedelmi oldaláról is. Ezért is döntöttem, hogy további szakmai tapasztalatot szerzek San Franciscoban. Közben észrevettem, hogy egy rakás munka van a területen a reklámfotósoknak, hiszen a Szilícium-völgyben találhatóak a legnagyobb termékek gyártói. Ez még akkor volt, amikor a számítógépek és kiadványszerkesztők fejlődésnek indultak. Tetszett a munka, hiszen az ügyfelekkel együtt dolgozni és megoldani a kihívásokat mindig is különleges feladat volt számomra. Szerettem is a munkát, hiszen megéltem abból, amit kedvelek csinálni.

Mely szerzők vannak hatással a munkádra, kik inspirálnak?

Nem tudnék kiválasztani egyet sem, de például szeretem azokat a magazinokat, ahol kreatív képeket és új stílusirányzatokat látok. Vannak képek, amelyek teljesen más megközelítésben mutatják be a terméket, mondhatni más stílust követnek, de a megvilágítás nagyon jó és így egyedülállóak. Természetesen a mozifilmek, és televíziós sorozatok is nagy hatással vannak rám.

A technikai részletek a fotóidnál néha úgy tűnnek, mintha ingadoznának. Megtévesztően egyszerű, de mégis hihetetlenül összetett. Összefoglalnád, hogyan készülsz egy fotóra, hogyan tervezel, hogyan exponálsz?

A legfontosabb tényező, hogy hány képet is kell készíts egy nap. Megpróbálom ésszerűen felépíteni a sorozatokat, így van időm megfelelően beállítani a megvilágítást. Figyelembe veszem a termék anyagát, és az ahhoz illő fényt. Néha sokkal könnyebb megvilágítani egy terméket, mindenféle különböző eszköz nélkül, amit persze később úgyis pótolhatsz. Természetesen vannak nagyon komplex feladatok is, ahol több száz világítást és árnyékolást alkalmazunk, mivel a termék megköveteli, hogy hajszálpontosan essen a fény és árnyék rá.

Persze ha nem tudok a világításra sok időt fordítani vagy a termék “nem elég együttműködő”, akkor egyszerűsítem a megvilágítást. Egy munkám során például egy nagyon drága bőrcipőt kellett fotózzak élő kígyókkal a Tudományos Akadémián. Akkor úgy döntöttem, hogy nem fecsérlek túl sok időt a világítás beállítására, hiszen a kígyók élték a saját életüket és folyamatosan mozogtak. Ilyenkor nagyon kicsi az időablak a képek elkészítésére.

Melyik kamera áll a szívedhez most a legközelebb?

A Canon 5D Mark III, ezt mindenhová magammal viszem. Az alap objektív egy 24-70mm-es lencse. Ha csak egy obit választhatnék, biztosan ez lenne az, mivel minden helyzetben remekül működik.

Te olyan képeket készítesz, amelyeket emberek milliói látnak nap mint nap, de a legtöbb ember mégsem tudja, hogy te vagy az a fotós, aki ezeket a képeket készíti. Én is minden nap látom a képeidet New York utcáin sétálva. Hogyan kerültél az Apple munkatársai közé?

Amikor még szabadúszó voltam, olyan ügynökségeknek dolgoztam, amelyeket az Apple támogatott. Az eltelt évek alatt az ügynökségektől nagyon sok tervezőt és dizájnert vett fel az Apple belső állásaira. Mivel ezekkel az emberekkel kapcsolatban álltam, ők kerestek meg engem. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ez a munkakapcsolat azóta is folytatódik.

Elmondanád, hogyan zajlik a kreatív része egy Apple termék fotózásánál?

Az Apple csapata rendkívül profi és jól felszerelt. Előre megtervezett leírásokat, koncepciókat és vázlatokat kapok, hogy milyen fényképekre van szükségük. Együtt dolgozom a rendkívül tehetséges művészeti vezetőjükkel is, hogy a vázlatokból sikeres képek készüljenek. A kezdő lépés, hogy elhelyezzük a terméket, majd megvilágítjuk azt. Mivel az Apple termékek gondosan válogatott anyagokból készülnek, rendkívül fontos, hogy a lehető legjobb világítást érjük el a termék különböző részein egyszerre.

Aztán lépésről-lépsre haladok a termék egyes részein, egyeztetve, hogy az megfelelő-e. Ha igen, úgy haladhatunk tovább. Igazából ezért is olyan komplexek ezek a felvételek, hiszen a termék minden egyes részét kontrollálnom kell. Hiszen ha az ügyfél kéri, hogy itt és itt megnyúlt a termék fénye, javítanom kell. Ez kicsit olyan, mint a Photoshop, nem végzel minden egyes feladatot egy rétegben. Nekem a fények a rétegek, amelyeket csak külön-külön lehet állítani, hogy elérjük a kívánt eredményt.

Amikor képeket készítesz, hogyan éred el az egyensúlyt a kamerával való munka és az utómunka között?

Megpróbálok minél több dolgot kihozni a kamerából. Természetesen minden egyes képnek kell utómunka, hiszen bármilyen jó is a termék, ez mind nem számít, mivel 100%-os nagyításnál olyat is észreveszünk, amit egyébként az emberi szem a terméken nem lát. Néha teljesen simának látsz egy felületet, de a képen látszódnak az apró karcok, szöszmöszök, egyéb anyagok.

Vannak azonban esetek, amikor a termék egyes részeiről készítek külön-külön képeket, melyeket később Photoshopban összeillesztek. Ezt hívom “Frankenstein” fotózásnak. Ez a technika akkor jön nagyon jól, ha elakarok távolodni a valóságtól, mint a fánkos sorozatom is, de akkor is hasznát veszem, ha olyat kívánok elérni, amit amúgy a kamerával nem lehet.

Az elmúlt évben például készítettem egy lemezborítót a The Brokenmusicbox-nak, ahol a képet több apró, különböző darabok együttes kombinációjából állítottam elő, mivel a fények megfelelő hatását csak így tudtam kivitelezni.

És mit fényképezel szabadidődben, csak úgy a móka kedvéért?

A gyermekeimet. Tudom ez unalmasnak hangzik elsőre, de egyáltalán nem az. Amióta megszülettek, minden nap készítek róluk egy-egy fotót. Ez egy remek kikapcsolódás, hiszen teljesen más jellege van, mint a normál munkámnak. Ez olyasvalami, amit bármikor megtehetek és nem kell aggódjak vagy attól féljek, hogy mit mond majd az ügyfél. Nincs stressz és nyomás rajtam, kísérletezgethetek. Tudod, én vagyok az az apuka, aki 400mm-es objektívvel jár a baseball meccsekre. Lövök pár képet és közben hallom, hogy a gyermekeim a barátaiknak mesélik, hogy az édesapánknak ez a munkája. Aztán minden év végén készítek egy albumot, benne 365 képpel a gyermekeimről, hogy lássák magukat. Épp a tizedik albumot fejeztem be.

Ha megtehetnéd, hogy megnéznéd más fotós munkáit, ki lenna az?

Nagyon jó lenne, ha időt áldozhatnék rá, talán Anton Corbijn munkáit. Jó lenne vele dolgozni, hiszen nagy rajongója vagyok már hosszú évek óta. Talán azért is, mert nagyon sok olyan zenésszel dolgozott együtt, amelyeket mindig hallgatok (U2, Depeche Mode). Az ő stílusa sokkal inkább dokumentum jellegű. A képei pedig rendkívül erős stílust mutatnak, és bár úgy tűnik egyszerűek, minden képhez kapcsolódik egy történet is.

Milyen eszközökkel és alkalmazásokkal dolgozol a napi munkád során?

Szoftverek közül az Aperture-t használom, a Canon Raw kiegészítést pedig az archiváláshoz, de használom a Capture One-t is és persze a Photoshopot. Van egy kicsi, de remek alkalmazás is, az xScope. Az Evernote és a Dropbox segít az irodámat papírmentesen és szervezetten tartani, valamint a Blinkbindet a számlázásra és becslésre, előrejelzésre.

Természetesen igyekszem naprakészen tartani a fotós kellékeimet is. Múlt év végéig például csak a Profoto világításait használtam. Aztán ezt bővíteni szerettem volna, így vásároltam mellé pár Broncolor fényt is. A stúdiómban a képeket a Phase One digitálissal és a Sinar X kamerával lövöm, melyet kiegészít a Phase One 645-ös kamerarendszer. A stúdión kívül, vagy sima napi munkára pedig természetesen a Canon 5D Mark III-at használom.

Melyik a kedvenc mozifilmed?

A Tiszta Románc (True Romance) a kedvencem. Színtiszta szenvedély. Bemutatja azokat az embereket akik a szerelmet keresik, a jó és a rossz között. Az első gyermekemet is Alabama-nak kereszteltem volna a női főszereplő után, de a feleségem megvétózta.

Mi vagy ki az álmaid témája?

Egyszerű a válasz. Olyan termékek, amelyek még nem jelentek meg és még nem határozták meg, hogy milyen képek készüljenek róluk. Szeretem magam kitalálni, hogyan kell őket fényképezni, ahelyett, hogy valaki megmutatná azt, mit is akar.