Az AppleInsider érdekes cikket posztolt a minap arról, amit a keményvonalas Apple-rajongók már régóta javasolnak: a teljes tőzsdei kivonulást – ezzel megszabadulnának a tőzsdei nyilvánosság terhétől. Most így egy újabb rekordnegyedév után éppen ha nem is aktuális, de jópofa lehet ilyesmiken elgondolkozni. Fordításunk a kép után olvasható.
Az Apple talán az egyik leggyorsabban reagáló, legélesebb reagálóképességű nagy cég a Szilícium-völgyben. A kockázatokat hamar internalizálja és a prioritási listán a profit csak a termékek mögött szerepel – ez jóval kisebb vállalatokra jellemző magatartás. 2010-ben Steve Jobs erre mondta azt, hogy az Apple a legnagyobb startup a bolygón. Egy fontos különbség azért van az Apple és a startupok között: az AAPL a NASDAQ-on jegyzett, adott-vett részvény. Amikor Jobs száját elhagyták az alábbiak, a cég nagyjából 275 milliárd dollárt ért.
A tőzsdére vonulás egy csomó előnnyel jár, de egy rakás kellemetlenség is jár vele: megnővő adminisztratív teher, szövetségi felügyeletnek jelentés, mindenféle szabályozásoknak való megfelelés, hogy Carl Icahnről és aktivista befektető társairól ne is beszéljünk, akik folyton ott kellemetlenkednek a vezetők körül, próbára téve azok koncentrálóképességét. Éppen ezért szokták sokszor azt javasolni a cég vezetésének, hogy a SEC-et és a tőzsdét maguk mögött hagyva vonuljanak ki egyszerűen. Az AI szerzői figyelmen kívül hagyva a komoly szabályozási adminisztrációt és egyéb problémákat eljátszott a gondolattal, végigpörgetve, hogy anyagilag ez mit is jelentene.
Ha a legegyszerűbb és leglátványosabb számot nyilván a konkrét ár adja. Tekintve, hogy a részvénytulajok összeolvadásoknál, felvásárlásoknál is csak igen csinos kis prémiumért hajlandóak megválni részvényeiktől, ezt is hozzá kell számolnunk. Michael Dell 37 százalékos pluszt fizetett mindenkinek, amikor a Dell 2013-ban kivonult és a Freescale 2006-os eladásakor is 36 százalék körüli volt a bánatpénz. Múlt hét pénteken az AAPL 128,95 dolláron zárt, amivel a piaci összérték 751,1 milliárd dollárra rúg. Ha ehhez hozzáadjuk ezt a százalékot, 1,03 billió dolláros összeget kapunk, amitől még Dell bácsi is a szívéhez kapna.
Persze az Apple esetében ez nem lenne elég, mivel jelenleg a világ egyik legsikeresebb és legértékesebb, ezen kívül legprofitábilisabb vállalata. Szakértők szerint LEGALÁBB ötven százalékos pluszt kéne rádobni, ami további 140 milliárdot csapna hozzá a fentebbi rekordösszeghez. Vannak akik még ennél is tovább mentek, s szerintük legalább 2 billió dollárba kerülne egy ilyen tranzakció. Ha a százdollárosokat és azok súlyát vesszük alapul, ez konkrétan 22 ezer tonna készpénz. A világ egyik legnagyobb dömpere, a Caterpillar 797 400 tonnás teherbírását alapul véve 55 ilyen monstrum kéne, hogy ezt a rengeteg casht házhoz szállítsák.
A probléma ezzel az, hogy ha a vevő össze is tudna szedni ennyi CAT 797-est, akkor sem tudná végrehajtani a manővert, ugyanis a Szövetségi Kincstár tavalyi jelentése alapján összesen 1,31 billiós értékben van dollár forgalomban globálisan. Igen, jól értettétek, nem elég a világ összes zöldhasú bankója, hogy kivásárold a céget a tőzsdéről. A valóságban ez nyilván utalással vagy csekkel történne, de hogy érezzük mekkora az összeg, csendben megjegyezzük, hogy az eddigi legnagyobb összeget tartalmazó csekket 2008-ban írták meg, amikor a Mitsubishi UFJ injekciózott 9 milliárdos tőkeösszeget a Morgan Stanleybe. Ez több nagyságrendbeli különbség.
Felmerül a kérdés, hogy mit lehetne még kezdeni ezzel az akár több banánköztársaság felvásárlására is elég pénzzel, ahelyett, hogy egy potenciálisan sebezhető nagy befektetésre költené:
526 milliárd dollár: A Google felvásárlása, rászámolva a Dell-féle 37 százalékos prémiumot. Gazdaságosabb választás lehet billiomosoknak, akik szeretnék megvetni lábukat a Völgyben.
240 milliárd dollár: Luxemburg nemzetének megvásárlása a GDP értékének négyszereséért. Az európai vállalatok amúgy is nagy rajongói az ország adótörvényeinek.
116 milliárd dollár: Az összes NFL, NBA és MLB csapat, hozzácsapva a 20 legértékesebb angol focicsapatot a világon.
80 milliárd dollár: Ha már ennyit költünk, nem árt odafigyelni a jótékony célokra is. Ebből az összegből egy évig finanszírozhatnánk az USA Egészségügyi és Szociális Minisztériumának működését és tevékenységét.
660 millió dollár: Kettő darab, az Air Force One-nal megegyező felszereltségű Boeing 747-es. Ha az ember 112 sportcsapatot birtokol, jól jöhet.
Ez így együtt nagyjából 966 milliárd dollár, úgyhogy marad kb. 77 milliárd a szokásos flancokra, magánszigetekre, Bugatti Veyronokra és hasonlókra.
Visszatérve a humor mezejéről a valóságéra, egy ilyen manőver példa nélkül állna a vállalati világban. Még egy fele Apple méretű cég sem ment át hasonlón soha. Ahogy a mai helyzet áll, csak az Apple tudná megengedni magának, hogy kivásárolja magát és még nekik is piszok nehéz lenne. A visszavásárlási program nélkül 300 milliárd dollár készpénze lenne és ha a részvények nem állnának ilyen magasan még úgy is nagyjából lehetetlen lenne találni egy bankot, vagy egy pénzintézet-konzorciumot, ami képes lenne ekkora méretű kölcsönt adni.
Hogy perspektívába kerüljön, az eddig legnagyobb ilyen az RJR Nabisco dohány- és élelmiszercég KKR befektetési cég általi felvásárlása volt 1989-ben. Azt akkoriban 31 milliárdra taksálták, ami az inflációval felütve 58 milliárd dollár lenne. Ahhoz “csak” két óriásbillencs kéne.
