Több befolyásos technológiai vállalat küldött közös nyílt levelet a kongresszusnak, Barack Obama elnöknek, és egyéb kormányzati szervnek szerdán, melyben a szövetségi megfigyelési törvények megváltoztatása mellett érvelnek.
A volt NSA kontraktor, Edward Snowden által kiszivárogtatott dolgok nyomán, globális technológiai cégek fogtak össze a civil szabadságjogi szervezetekkel, hogy felszólaljanak a tömeges adatgyűjtések ellen. Nyílt levélben kérték a törvényhozókat, hogy vizsgálják felül a Patriot Act nevű törvényt – melyet még George W. Bush írt alá 2001-ben. Ez felülírt jónéhány a belföldi hírszerzést korlátozó szabályozást, illetve lehetővé tette a rendfenntartó szervek számára a telefonhívások, e-mailek és mindenféle személyes csatornák figyelését és az adatok gyűjtését akár bírói végzés nélkül is.
A Szilícium-völgybeli cégek, többek között az Apple, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Yahoo közreműködésével létrehozott csoport a Reform Government Surveillance nevet kapta. További említésre méltó aláírók között szerepel az ACLU, az Electronic Frontier Foundation és a Human Rights Watch. A cégek a Patriot Act 214-es és 215-ös paragrafusainak reformját követelik, főleg ez utóbbit, mely felhatalmazás nélkül teszi lehetővé a személyes adatok gyűjtését olyan szervek részére, mint az NSA. A törvényrészlet hatálya június 1-én jár le, és ez idő elegendő lenne a jogalkotók számára, hogy átgondolják az eddigi szabályzást és változtassanak a rendszeren.
A levél két fő célt fogalmaz meg. Az első és legfontosabb “az adatgyűjtési gyakorlat egyértelmű, erős és hatékony felszámolása”. A csoport szerint, minden jogszerűnek ítélt adatgyűjtési folyamatnak biztosítania kellene a felhasználó adatainak bizonyos fokú védelmét. Másodsorban az átdolgozott doktrínának tartalmaznia kell “átláthatósági és elszámoltatási mechanizmusokat”, mind a kormány, mind a magánszektor részéről.
Ez a levél tulajdonképpen egy élesebb hangú változata a 2013 végén a Kongresszusnak küldött hasonló nyilatkozatnak. Egyes cégeknél sajnos elmondható, hogy a felháborodás és a törvény elleni felszólalás nem annyira a közjó érdekében történik, mivel azzal érvelnek, hogy a belföldi és külföldi fogyasztók felhagynak a termékeik használatával, mivel félnek a kormány intézkedéseitől, mely több milliárd dollár veszteséget jelentene számukra.
