iPhone Totó – Milyen lesz az iPhone 5S? Tippelj és nyerj!

Zeno 2013.09.09. 20:46 Apple, iPhone 8 hozzászólás 2 971

Szeptember 10-én az Apple az okostelefonja hetedik generációját mutatja be, ezért ebből az alkalomból játékra invitálok mindenkit, aki próbára tenné jövőbelátó képességeit. Évről évre a bemutatók előtt (és után) megszaporodnak a cikkek, kommentek, bejegyzések a lehetséges újításokról, és ezek alapján sokan sokféle képet alkotnak arról, hogy hogyan fog kinézni, miket fog tudni a következő iPhone.

De ki jár hozzá a legközelebb? Előnyben vagy, ha ezeket az írásokat rendszeresen olvasod, és ügyesen kiszűröd belőle a hasznos információkat. Vannak oldalak, amik már egészen részletekbe menően tudni vélik azt, ami sokunkat foglalkoztat, de csak óvatosan: a nagy érdeklődést sokan igyekeznek megsápolni légből kapott, de annál hangzatosabb, így a kattintásokra jó eséllyel számító hírek formájában.

A játék a következő: Összeállítottam egy 13+1 pontból álló totót, amiben tematikusan elrendezve megtaláljátok az emlegetett paraméterek mindegyikét, nektek már csak az lesz a dolgotok, hogy tippeljetek. Ha egy pontnál úgy gondoljátok, hogy az ott felsorolt funkciók, fícsörök legalább fele megtalálható lesz az Apple idei telefonjának adatlapján, akkor ott tippeljetek igennel, ha úgy gondoljátok, hogy kevesebb mint a fele, akkor tippeljetek nemmel.

Ha a 13-ból többeteknek is ugyanannyi találata van, akkor a +1-es válasz helyessége dönt, mert annál a tippnél valaki vagy nagyon szerencsés, vagy nagyon peches, illetve vagy nagyon tud valamit, vagy nagyon nem tud semmit az almás logikáról. Ha ez sem hoz eredményt, akkor a korábban tippelő a győztes. Fontos, hogy a játék az iPhone 5 utódjáról, az iPhone 5S néven emlegetett továbbfejlesztett csúcskészülékről szól, nem pedig a cikkekben jelenleg iPhone 5C néven futó esetleges olcsóbb változatról.

A legjobban tippelőnek a szerző az iPhone egyik első komolyabbnak szánt riválisát,
egy kártyafüggetlen LG Arenát ajánlja fel,

úgyhogy érdemes jól átgondolni, hova teszitek a voksaitokat. Ez az a készülék, ami a kijelző kisebb méretétől eltekintve papíron némiképp többet tudott, mint a megjelenésekor már fél éve piacra dobott iPhone 3G, de a kezelhetősége még viszonylag kiforratlan volt. Egyszer talán még sokat fog érni, de valójában a játék a fontos.

Információ! A nyereményjáték a Logout.hu oldalán zajlik, így ha részt kívántok venni azon, úgy ott adhatjátok meg tipposzlopaitokat kommentekben!

Természetesen a bemutató után rögtön nem fogjuk tudni teljes részletességgel az új készülék paramétereit, arra lehet, hogy a piacra kerülésig várni kell. Viszont amint már minden apróságról lehullt a lepel, akkor ennek a három részes cikknek a befejező részében összefoglaljuk, hogy mit is kaptunk, mik a reakciók, és persze lesz benne szó a totó eredményéről, mit vártatok a legjobban, milyen volt a találati arány stb. Ha egy pontban vitatott eredmény születne, a vitát a szerző dönti el.

Az alábbiakban kis segítségül egy gyors áttekintést olvashattok az okostelefónia világáról, de a játék kedvéért a fejlesztési irányok és a versenytársak megoldásai ismertetésén túl igyekszünk a lehető legkevésbé befolyásolni a várakozásaitokat.

Az első modell megjelenése óta eltelt hat év alatt az egymást követő generációk piaci pozíciója nagy utat bejárt ugyan, és a kezdeti behozhatatlannak tűnő fölényből már jócskán lefaragtak a versenytársak, de az iPhone továbbra is világszerte a legkeresettebb készülékek közé tartozik.

Igaz, mostanra a sokszínű vásárlói igényeket, elvárásokat figyelembe véve inkább élbolybeli, mint vezető pozíciót birtokol. Viszont a nagy tudású készülékek közt kompakt (fizikai) kialakítását tekintve továbbra is kuriózumnak számít, hiszen más gyártókkal ellentétben sikerült a technológiai újdonságokat egy széles rétegek számára még jól kezelhető és már elégséges méretű készüléktestbe zsúfolni; ebben a tekintetben továbbra is versenytárs nélküli a maroknyi telefonok piacán.

Az idei modell egy igen felpörgött piacra érkezik, hiszen soha eddig nem volt ennyi kihívója már megjelenése előtt egy iPhone-nak: a HTC az alumíniumházas, csúcskijelzővel virító One-t állította csatasorba (EISA: European Advanced Smartphone 2013-2014), a Samsung színeiben a “mindentudó” Galaxy S4 lépett pályára, a Nokia részéről a Lumia 920, majd a Lumia 1020 kameratelefon szálltak ringbe, a Google zászlója alatt a keresőcég – a Motorola tavalyi felvásárlása óta – első saját fejlesztésű készüléke, a Moto X vonult fel, míg a Sony a víz- és porálló Xperia Z-t és Z1-et indította az idei futamban – csak hogy a legismertebbeket említsük. Az alábbi táblázatban a jelenlegi felső kategóriás telefonokat hasonlítottuk össze néhány lényeges tulajdonság (kijelző, fizikai felépítés, kamera és akkumulátoridő) alapján.

Az utóbbi években meredeken nőtt az érdeklődés az okostelefonok iránt, és már olyanok is keresik a számukra megfelelő, megfizethető típust, akik korábban megmosolyogták a tenyérnyi készülékeket tapogató “okostónikat”. Nem csoda, hiszen ezek a masinák a kapcsolattartás újabb formái mellett a zsebünkbe csempészték a szórakozás, a tartalmak előállítása és az információhoz jutás változatos lehetőségeit. Emiatt és a hatalmas médiakampányok hatására sokak fejében él és virul az az illúzió, hogy az emberek zsebébe költözött csúcstechnológia jobbá teszi az életüket, vagy éppenséggel ott a másik véglet, hogy mindez elidegeníti egymástól őket, és egyébként is ciki az efféle kütyümánia.

Pedig az okostelefon a XXI. század svájci bicskája: kicsi, sokoldalú és elmés konstrukció. Igaz, hogy a gyártók nem csupán arra törekszenek, hogy mindenkinek könnyen kezelhető, sokfunkciós, és közösségi feladatokra is alkalmas készülékeket gyártsanak, amivel könnyebbé, vagy éppen érdekesebbé lehet tenni a hétköznapi társas interakciókat, hanem hogy lassan adagolva, a vásárlók “mezőnyét” széthúzva, a tudást és az árat tekintve széles skálán mozgó termékpalettával megosszák a felhasználókat. Így egy részük hajlandó lesz indokolatlanul nagy összegeket kifizetni azért, hogy a mobilkészülékek fogyasztói közt csúcsragadozó lehessen, de legalábbis ne a sereghajtók táborát gazdagítsa.

Akik pedig ezt nem tehetik meg, veszik az olcsóbbakat, csak hogy ne legyenek “butafonos arcok”. A figyelem a saját egyéni státuszunk megjelenítésére irányul, a közös élmények ígéretén keresztül. Ez a széttagoltság valószínűleg csak erősödni fog az új trend, a viselhető eszközök megjelenésével, és a Google okosszemüvege vagy az okosórák elterjedése még inkább a divatvilág szabályai szerint rendezi majd a kínálatot.

Térjünk rá a készülékek tudására. Amíg az ember a 2000-es évek végén még könnyen tudott tájékozódni a készülékek közt néhány adat (MHz, megapixel, képernyő felbontása) és kifejezés (van-e Bluetooth, WiFi, 3G, GPS) jelentése ismeretében, és nem is sejtette, hogy a gyártók még milyen funkciókat akarhatnak – illetve lesznek képesek – beleszuszakolni egy telefonba pár éven belül, addig manapság egyre több szakszót kell megtanulni, ha az (a választás és a vásárlás idejére felkorbácsolt) igényeihez leginkább illeszkedő darabot akarja kiválasztani.

Az alábbi sorok útmutatóul szolgálhatnak a paraméterek labirintusában, elsősorban azokra fókuszálva, amik a jelenlegi csúcskészülékeket megkülönböztetik az iPhone 5-től, így a közelgő premier előtti találgatások és kiszivárogtatások mindvégig bizonytalan igazságtartalmát összevethetjük a piacon tapasztalható trendekkel, így pontosíthatjuk a várakozásainkat.

Az emberek elsősorban a szemüknek hisznek, ezért sokszor a hangzatos paramétertenger bogarászása helyett a döntésüket szemrevételezés útján hozzák meg. A gyártók emiatt a vevőket leginkább a készülék külsején, a kezelőfelület esztétikumán, a képernyő minőségén, illetve a fényképek és a videók szépségén keresztül igyekszenek megfogni.

Emellett persze vannak olyan tájékozott felhasználók is, akik döntéseikbe racionalitást próbálnak csempészni, nekik szól egy-egy olyan új ismérv a készülék leírásában, ami alapján elmondható, hogy ezt ez a telefon tudja, míg a többi nem, vagy csak elvétve. Ezek mára már többnyire a vásárlást követően alig vagy egyáltalán nem használt képességek, dehát az árufetisizmus fura dolog. Sokszor az újra és újra lecserélt telefon olyan, mint a tamagotchi: gyakorlati haszna ugyan nincs, de időnként foglalkozunk vele, valami újjal megörvendeztetjük, akár egy kisgyereket szép ruhákkal vagy finom ételekkel, hisz a legjobbat akarjuk (neki).

Az Apple jól ráérzett erre a két fő szempontra: míg a retina kijelző, a kötelezően javuló fotóminőség és a ritkán cserélődő minimalista – hardveres és szoftveres – dizájn sok elégedett tekintetet besöpör, addig az apró, de hangzatos újítások elérik az említett érzést, hogy bár lecseréltem, ugyanaz a már jól megismert telefonom maradt, és mégis jobb lett. A következő táblázat azokat a fentebb említett hangzatos újításokat veszi sorra, amik még nem jelentek meg az iPhone-ban.

Az legnagyobb chipgyártó, az Intel már évek óta az úgynevezett Tick-Tock menetrend szerint fejleszti a processzorai újabb és újabb generációit. Ez azt jelenti, hogy az egyik évben a gyártástechnológiai lépést, azaz a miniatürizációt helyezi a középpontba, míg a másik évben pedig a processzor architektúráját, a működési mechanizmusait és a felépítését csiszolja tovább.

Úgy fest, hogy az Apple ugyanezt az utat követi az iPhone-nal annyi különbséggel, hogy az első három készülék külsőre lényegében megegyezett, csak a belsőn fejlesztettek, ami a kezdeti jelentős technológiai előny miatt volt lehetséges, így is meg tudták tartani a vezető pozíciójukat. Az iPhone 4 új megjelenést és felhasználói élményt hozott, majd az iPhone 4S ezeken javított kicsit. Az iPhone 5 ismét új megjelenéssel érkezett a nagyobb kijelzőjének, a feltűnő karcsúságának és a lefaragott grammoknak köszönhetően, és bár a belső is fejlődött némiképp, a vásárlók elsősorban ezek alapján gondolták, hogy ismét egy mérföldkőhöz érkeztünk a generációk sorában. A harmadik táblázat jól szemlélteti az iPhone fejlődési útját – az adott év fejlesztései vastagon kiemelve -, illetve a fejlesztési irány trendjeit.

A Tick-Tock menetrendnek megfelelően az idei utód valószínűleg külsőleg alig fog eltérni az elődjétől, viszont a versenytársak többfrontos támadására tudni kell válaszolni. Ezért a lehetséges újdonságok közül több jó eséllyel csak jövőre, a vadiúj koncepció részeként domboríthat majd, de néhány viszont szinte kötelezően ott kell legyen az új almás csúcskészülék adatlapján.

Nosza hát, vegyük sorra az idei év legjobban várt okostelefonjának lehetséges újdonságait, a mellettük szóló érveket és ellenérveket, ettől majd egyre élesebben körvonalazódik bennünk, hogy mit akarhat az Apple. A cikk második részében mindenkinek lehetősége lesz próbára tenni jóstehetségét, és kiderül, vajon mennyire sikerült pontos képet alkotni ennek a fejlődésnek a következő állomásáról.

1 – Teljesítmény:

– Négymagos processzor: egy-két kivételt leszámítva szinte valamennyi idei csúcskészülékben négymagos processzor lapul, vagy az Intel kétmagos Hyper-Threading technológiával dolgozó, azaz magonként egyidejűleg két szál futtatásával is elboldoguló processzora.

– PRAM: a PCM vagy PRAM elnevezésű technológia a memóriák egyik új generációja, ami adottságai miatt (gyors, kikapcsolás után nem felejtő, keveset fogyasztó) alkalmas egyszerre akár több különböző memóriatípus kiváltására is. Eddig a Nokia Asha készülékekben találkozhattunk ezzel a megoldással.

2 – Kapacitás:

– 128GB: tárolókapacitásban a következő lépés. Tableteknél már előfordul, de okostelefonok között ezidáig csupán a Meizu MX3 kínál ekkora tárhelyet.

– 2GB RAM: idén a felső kategória egyik jele, ha a gyártó már nem elégszik meg 1GB-tal.

3 – Megjelen(ít)és:

– Új kijelzőtechnológia: az egyik lehetséges befutó az IGZO (indium-gallium-cink-oxid), a Sharp legújabb, alacsony fogyasztású, kiváló színhűséggel és képfrissítéssel rendelkező LCD-variánsa, míg a másik az AM-OLED (active-matrix organic light-emitting diode), a Samsung háttérvilágítást nem igénylő (maguk a képpontok világítanak) kijelzőtechnológiája lehet. Ez utóbbiról ugyancsak elmondhatók a fenti jelzők, azonban a Samsung és az Apple híresen rossz viszonya, és Steve Jobs nem éppen hízelgő nyilatkozatai meglehetősen csökkentik az OLED technológia felbukkanásának esélyeit.

– Másodlagos kijelző: kétféleképpen érthetjük ezt, a tippelésnél mindkét eset ér.

1 – a készüléket használom egy nagyobb eszköz, pl. egy számítógép másodlagos képernyőjeként, hogy rápillantva mindig előttem legyen egy adott kezelőfelület vagy adatforrás, ahogy az okosórák lesznek ilyen formában párosíthatók az okostelefonokkal (léteznek már ilyen alkalmazások, de itt hivatalos támogatást értünk alatta);

2 – a kijelzőn kívül másik vizuális információforrás is kerül a készülékre. Ez utóbbi esetben láttunk már elektromos tinta alapú megjelenítést egy telefon hátlapján, és nem ritka a LED-es értesítőfény sem más gyártók készülékeiben. Láttunk már okostelefonba épített pico projektort is. Ezeken kívül számos lehetőség és ok létezik arra, hogy a készülék a kijelzőjén kívül is jelenítsen meg tartalmat, közöljön információt vizuális formában.

– Újabb színek: a jelenlegi fekete vagy fehér készülékek mellett elképzelhető, hogy arany, grafit vagy más színű, esetleg pezsgőszín változatok is megjelennek.

– Képpontszám-növekedés: az iPhone 4 egyik nagy dobása a Retina Display volt, az akkoriban igen részletesnek számító 326ppi értékével, ami annyit tesz, hogy a képernyőn 326 képpont található inchenként (2,54 cm). Ez az Apple állítása szerint túl van azon a határon, amit az emberi szem érzékelni képes, de ezt többen egyszerűsítésnek tartják. A versenytársak előbb beérték, majd felülmúlták ezt az értéket: jelenleg a HTC One a csúcstartó 469ppi-s értékkel, de a Qualcomm cég (Mirasol technológiájú) 5.1 inches és az LG 5.5 inches kijelzői egyaránt 2560×1440-es (Quad HD) felbontással, vagyis 577 ppi illetve 538 ppi értékkel bírnak.

Nem kizárt, hogy az Apple felveszi a kesztyűt, bár ezzel a korábbi állításpontjukat bírálják felül, ami a presztízsveszteség mellett fogyasztásbeli növekedéssel is jár, ami az energiagazdálkodásáról híres cég számára nem tűnik nyerő ötletnek.
Tény, hogy az iPhone 4 óta sosem panaszkodott arra senki, hogy nem elég éles a kijelző képe, így az Apple elegánsan távol maradhat az általa értelmetlennek titulált, marketingszagú, “kinek a nagyobb” versenytől. Az utóbbi időben már más vezető gyártók is hajlanak arra, hogy csúcskészülékeikben akár 5 inch körüli képátló esetén is megelégszenek a kis HD-felbontások valamelyikével (1280×720 / 1280×768 / 1280×800), hiszen 30 centiről már a 300ppi is kompromisszumoktól mentes tűéles képet jelent egy jó minőségű kijelző esetén.

Egy másik lehetséges út a subpixelek számának növelése. Két közeli példa is van erre: a Sharp RGBY technológiája a piros-zöld-kék alapszínek mellett a sárgát is felhasználja a nagyobb színhűség eléréséért, míg egyes Motorola és LG termékekben használt RGBW képpontstruktúra a fehér komponenst hívja segítségül a jobb és állítólag takarékosabb képalkotáshoz.

4 – Nagysebességű adatkapu (HD video-out):

– Thunderbolt: az Intel és az Apple által kifejlesztett nagysebességű kábeltechnológia, amit az USB, a HDMI és a DisplayPort leváltására szántak, sebessége a második generációval (Falcon Ridge aka. Thunderbolt 2) 10 Gbit/s-ról 20 Gbit/s-ra nőtt. A Lightning port megjelenése (és elnevezése) után és a több tízgigás tárolókapacitások mellett egy ésszerű lépés lenne beépíteni. Hátránya, hogy jelenleg még nem terjedt el széles körben, viszont az elterjedését jelentősen felgyorsítaná, ha általa hússzor gyorsabban utaztathatnánk a gigabájtokat az iPhone és a számítógép között.

– USB 3.0: a mai készülékek mind az USB 2.0-ás szabványt használják vezetékes csatlakozás esetén. A tízszeres sebességnövekedést ígérő 3.0-ás csatlakozók már szinte minden új laptopon, asztali gépen és néhány tableten is megtalálhatók, így várhatóan hamarosan az okostelefonok is felzárkóznak e tekintetben a nagyobb méretű társaikhoz. A legújabb 3.5-ös szabvány már újabb sebességduplázást, vagyis 10 Gbit/s-ot ígér.

5 – Vezeték nélküli kapcsolatok:

– 802.11.ac vagy egyéb Wi-Fi alapú szabványok (Wi-Fi Direct, DLNA, Miracast, WiDi): az ‘ac’ a Wi-Fi szabványok legújabbika. Leginkább a gyorsasága miatt szeretjük, és már számos csúcskészülék ismeri. A Wi-Fi Direct két vagy több készülék között tud közvetlenül adatot küldeni, míg a többiek vezeték nélküli multimédia-átvitelért felelősek, az AirPlay, az Apple saját, erre a célra fejlesztett, az iPhone 4S-ben debütált technológiája konkurensei.

– MIMO : több antennával gyorsabb és stabilabb a vezeték nélküli adatkapcsolat. Az Amazon táblagépe már támogatja.

– LTE Cat-4 vagy LTE Advanced: maximálisan 150 Mbps-os letöltési és 50 Mbps-os feltöltési sebességet nyújtó LTE szabvány, az LTE továbbfejlesztett, gyorsabb változata, néhány nagyágyú ismeri már.

– Távirányító: ezt a pluszt tíz éve még olcsó készülékek is tudták, ma meg a gyártók már nem tudják mivel bővítsék a készülékeik képességeit, így aztán kínjukban ezt is előhúzták a tarsolyból, persze kezdetben csak a legfelső kategóriában.

6 – Közvetlen kapcsolat, azonosítás:

– Ujjlenyomat-olvasó: nagy biztonságú azonosításhoz, így akár mobilos pénzügyi tranzakciók esetén is alkalmazható.

– NFC: Near Field Communication rövidítése. Érintésalapú adatátvitelre teszi képessé a készüléket, ami okostelefonok gyors párosítását és az egyszerű adatátvitelt, vagy mini adók (pl. matricák) elhelyezésével információk átadását teszi lehetővé. NFC-vel a mobillal történő fizetés is biztonságos.

7 – Kamera, felépítés:

A hátlapi kamera paraméterei: a képalkotás fő mutatószámai, amikből együttesen lehet következtetni a kép várható minőségére. külön-külön nem alkalmasak a kamerák összehasonlítására, és más paraméterek is befolyásolhatják a végeredményt, de mi leginkább ezek alapján tudunk tájékozódni. Itt a tipp azt jelenti, hogy az új iPhone kamerája a megadottal megegyező vagy jobb értékkel bír majd.

– 12Mp: a megapixel a kamerák esetén a leginkább hangsúlyozott adat, ami a képérzékelőn lévő képpontok számát jelöli milliós nagyságban. minél nagyobb az értéke, annál részletesebb a kapott kép.

– f/2.0: a rekesznyílás vagy apertúra mutatószámának minél kisebb az értéke, annál nagyobb a nyílás, annál több fény jut az optikába.

– 1/2″: régről maradt nem hivatalos, de fontos paramétert jelölő kvázi-szabvány. értéke a képérzékelő méretére, vagyis a fényt felfogó terület nagyságára utal. a képérzékelő átlójának nagyjából másfélszeresét jelenti, vagyis – azonos oldalarányú érzékelők esetén – az érték négyzete arányos a képérzékelő méretével. a felső kategóriában ezidáig az ⅓”-os érték volt a jellemző, de a Nokia ennél jelentősen nagyobb képérzékelőkkel rendelkező kameratelefonokat is piacra dobott már (Nokia 808 PureView: 1/1.2″).

– 2.0µm: egy fényérzékeny képpont nagyságára utaló érték, itt is a szám négyzetét érdemes figyelembe venni az összehasonlításkor, hiszen az adja ki a képpont területét. a jelenlegi telefonok 1µm és 2µm közötti értékekkel rendelkeznek. A HTC One 2µm-os pixeleinek 2-3-szoros területi értéke kiemelkedőnek számít (UltraPixel néven hivatkoznak rá), így megelégszenek 4 megapixellel az akár kétszer-háromszor több képponttal rendelkező hagyományos telefonkameráknál jobb képet ígérve.

8 – Kamera, ügyesség:

– RAW – digitális negatív, tömörítetlen képformátum. az érzékelőről jövő összes adatot eltárolja, kizárólag az ISO adatok módosíthatók. bár az Omnivision már bejelentette a saját megoldását, eddig egy okostelefon sem támogatta ezt a formátumot. nem csoda, hisz az átlag felhasználó számára nincs jelentősége.

– Lencseszám: a 4S óta öt lencsével dolgozik az iPhone, akárcsak a HTC One, viszont a Nokia Lumia 925 és a Nokia Lumia 1020 már hattal, ami elvileg tisztább élesebb képet eredményez.

– OIS: az optikai képstabilizátor nem szoftveresen, hanem az optikába épített hardver segítségével csökkenti a kép rázkódását videófelvétel közben, így hatékonyabb védelmet nyújt a kép remegése ellen. a HTC One-ban és az LG G2-ben két-, míg a Nokia készülékeiben háromtengelyes OIS lapul.

– Optikai zoom: általa veszteségmentesen lehet ráközelíteni a kiszemelt célpontra

– Fejlettebb villanó és/vagy mechanikus zár: sötétben történő fényképezés esetén jól jön a xenon vaku, azonban ezt néhány Nokia vagy Sony készüléket leszámítva nemigen alkalmazták eddig a gyártók. ez esetben különösen előnyös, ha a kamera mechanikus zárral rendelkezik, ami közvetlenül szabályozza, hogy mennyi ideig jut fény az érzékelőre. felmerült az is, hogy két – akár eltérő színű – LED segédfénnyel javítanák a kép fényességét, színgazdagságát.

– HDR video: idén már elterjedtnek számító technológia: a készülék egy időben, de eltérő beállításokkal készít felvételeket, és ezekből rakja össze az ideális eredményt.

9 – Kamera, gyorsaság:

– Sorozatfelvétel: másodpercenként több teljes felbontású felvétel készítése. kiválasztható a legjobban sikerült darab, vagy az elmozdulás egyes fázisai akár egy fotón is megjeleníthetők.

– Lassított felvétel: gyors mozgások rögzítésére és látványos lassú visszajátszására alkalmas módszer. A videó a szokásos másodpercenkénti 30 képkocka helyett legalább 120 képkockát tartalmaz. az iOS 7 már biztosan támogatni fogja a 60 képkockás videórögzítést, de ennél több kell egy jó minőségű lassított felvételhez.

– 4K felbontású videó rögzítése: a 4K a kisebbik Ultra HD (UHD) felbontás, amit a nemrég bejelentett HDMI 2.0 szabvány már teljes körűen támogat. Úgy kapjuk, hogy a Full HD (FHD, 1920×1080) vertikális és horizontális részletességét egyaránt megduplázzuk, így mindjárt négyszer annyi képponttal rendelkezünk. Emiatt ezt a 8 Megapixeles szabványt szokták volt Quad HD-nek (QHD) is hívni, de a sok rokonértelmű kifejezésből adódó kavarodást elkerülendő egyértelműsítették a rendszert, így jelenleg a 3840×2160 (2160p) felbontást nevezik 4K-nak, esetenként még a 4096×2160 felbontást is jelentheti, míg a QHD-re mostanság a 2560×1440 felbontás esetén hivatkoznak, ami a viszont HD Ready (1280×720) 2×2-szerese. Nem elhanyagolható szempont, hogy minél magasabb felbontású egy képanyag, annál nagyobb tárolási (jelen esetben több száz megabyte percenként) és számítási kapacitás szükséges hozzá. Ez viszont növeli a készülék fogyasztását, ami ettől jobban melegszik, és hamarabb merül le az akkumulátora.

Az idei berlini IFA kiállításon bemutatott Acer Liquid S2 és a Samsung Galaxy Note 3készülékek a világ két első (pár nap eltéréssel alig 30 hónappal az első FHD rögzítős telefon megjelenése után bejelentett) 4K felbontásban rögzíteni képes mobiltelefonjai. Azonban az ultramagas felbontás támogatottsága még igen alacsony, néhány cég kínál csupán 4K kijelzőket vagy kamerákat, millión feletti összegekért.

– 1080p előlapi kamera: elképzelhető, hogy követve a trendeket az előlapi kamera Full HD (1920×1080) felbontásban lesz képes képet továbbítani, illetve felvételeket készíteni.

10 – Hangminőség:

– VoLTE: az iPhone 5 már HD Voice támogatással bír (amit épp mostanság aktiválnak a magyarországi szolgáltatók a hálózatokban), de az LTE alapú hangátvitel további jelentős javulást ígér a beszélgetések hangminőségében, viszont ezt a formátumot még csak néhány szolgáltató támogatja.

– aptX: veszteségmentes tömörített hangátvitel Bluetooth eszközök, pl. fejhallgatók számára, lassan, de biztosan terjedő audiofil szabvány.

– Sztereó hangszórók: a zene vagy éppen a filmek hangja jobb minőségben szólal meg két hangszórón keresztül. jó példa rá a HTC One a két előlapi hangszórójával.

– Hi-Fi minőségű hang: a legújabb előrelépés a minőségi hangzás terén a mobilok világában: 24 bites 192 kHz mintavételezésű hangot szolgáltat az LG G2 és a Samsung Galaxy Note 3 mobilja. Az iPhone-ban az iTunes-szal kombinálva ez egészen kecsegtető ajánlat lehet.

– Sztereó hangfelvétel videóhoz: fura mód ezt az iPhone 5 sem tudja, pedig annak már három mikrofonja is van.

– Térhatású hang: egyes készülékek, mint pl. a Nokia N8 a digitális videókimenetükön keresztül támogatják a sokcsatornás hangkezelést, míg mások a 3.5″ jack aljzaton keresztül szólaltatnak meg térhatású hangot.

11 – Túratempó:

– Új szenzor: az Samsung Galaxy S4 számos új szenzort vonultatott fel: hőmérő, páratartalom mérő és a kézmozdulatok érzékelése végett infravörös érzékelő is található a készülékben, illetve a korábbról már ismert barométer, ami pontosabb helymeghatározás mellett a siklóernyősöknek szánt applikációkat is segíti (nagyon várom az első beépített halradarral rendelkező telefont). Ügyes húzás lenne egy barometrikus magasságmérő, más néven altiméter, ami amellett, hogy kuriózum lenne az okostelefonok közt, tudását tekintve fejlettebb, mint a hasonló képességekkel bíró “androidos” barométer. Egy kis plusz amúgy sem ártana az Apple nehézkesen indult térképszolgáltatása számára.

– Víz- és porálló: az IP szabvány a víz- és porállóságot jelzi, legjobb értéke az IP68 – ahol az első szám a porállóság szintjét a második szám a vízállóság szintjét jelenti –, de a gyártók ennél kisebb értékkel is be szokták érni (Sony Xperia Z1: IP58; Samsung S4 Active: IP67). érdekes újítás lehet a víz alatti fényképezés lehetősége.

12 – Akkumulátor:

– Megnövelt üzemidő: kiemelten fontos szempont, hogy meddig bírja a telefonunk akkumulátora ellátni árammal a készüléket. A gyártók által megadott értékek alapján az iPhone eléggé lemaradt az üzemidő tekintetében a versenytársak mögött, ezért érdemes lenne hangsúlyt fektetni erre is. Már az se lenne rossz, ha sikerülne legalább a korábbi készülékek szintjére visszatornázni az értékeket. irányadó alsó határértékek (3G): készenlét / beszélgetés -> 12 nap / 12 óra.

– Vezeték nélküli töltés / napelemes töltés: mindkettő ősrégi technológia. míg az előbbi mostanában kezd elterjedni az okostelefonok világában, az utóbbi egy-két próbálkozástól eltekintve nem terjedt el ezen a piacon. Ennek egyik oka az lehet, hogy egy akkumulátor napenergiával történő feltöltése egy teljes napot igényel, és bár a napelemek hatásfoka növekszik, igaz ez az akkumulátorok kapacitására is. Lehetséges irány a kijelzőbe épített napelem használata.

13 – Kezelés:

– Kesztyűs kéz: az újabb érintőképernyős készülékek nagyon jól érzékelik az ujjainkat, de csak mezítelen bőrfelülettel vagy speciálisan erre fejlesztett eszközökkel hajlandók együttműködni. Korábban a Sony Xperia Sola-t és újabban a Nokia és a Samsung a csúcskészülékeiket olyan kijelzőkkel hozták forgalomba, amiket akár kesztyűben vagy akár közönséges ceruzával is tudunk irányítani.

– Közvetett “érintés”: az imént említett Sola (floating touch) illetve a Samsung Galaxy S4 (air touch) újítása az érintés nélküli vezérlés: ujjunkkal elég csak megközelíteni a képernyőt, és pl. megtekinthetjük a képernyő adott részén lévő fotó vagy videó előnézetét kattintás illetve annak megnyitása nélkül.

– Hatékonyabb szövegbevitel: az első iPhone forradalminak számító képernyőbillentyűzete felett is eljárt már az idő, de a hangfelismerés korlátai miatt a továbbiakban is szükségünk lesz a jól megszokott QWERTY alapú szövegbevitelre. Számos megoldás született a képernyőn történő gépírás egyszerűsítésére, felgyorsítására. ezek egyik legnépszerűbb változatát a SWYPE jelenti, ami képes felismerni a bevinni kívánt szavakat úgy, hogy az első és utolsó betű közt nem emelem fel az ujjamat, hanem sorban végighúzom a betűkön.

Egy másik lehetséges irány a Tactus Technology fejlesztése, ami jelenleg még prototípus formában létezik: a képernyő felületén a képernyőbillentyűzet gombjai felett kiemelkedő apró dudorok ujjbeggyel jól követhető gombokként, fizikai érzettel segítik a szövegbevitelt.

– Gesztusvezérlés: a Galaxy S4 egyik büszkén mutogatott képessége (az infraszenzorral támogatott) gesztusérzékelés, ami lehetőséget ad arra, hogy a készülék előtt hadonászva irányítsuk azt.

+1 – Meglepetés:

– Egyebek: olyan más mobilkészülékekben létező ill. feltörekvő technológiák, amiket vagy túlzottan korai lenne felvenni a készülék tudáslistájára a technológiai fejlettség ezen szakaszán (a támogatás jelenlegi alacsony foka vagy jelentős energia- ill. helyigény miatt), vagy várhatóan sosem kerülnek bele egy Apple mobilkészülékbe (koncepcióidegen funkció, üzleti érdekellentét vagy kompatibilitási nehézség miatt): 64-bites processzor – szénszálas/kevlár/liquidmetal készülékváz – Home gomb nélküli kialakítás nagyobb kijelző – ívelt kijelző – szemüveg nélküli 3D kijelző – 3D ikerkamera – FM-rádió/FM-transzmitter – digitális TV-vevő – készülékbe rejthető érintőceruza (stylus) – több SIM-kártya párhuzamos kezelése – microSD kártyaolvasó – hátlapi kitámasztó – USB On-The-Go – beépített QWERTY billentyűzet (pl. fizikai vagy lézervetített) – laptoppá vagy tabletté dokkolható.

– Ergonómia: a cikk első részének elején említettük, hogy az iPhone 5 a csúcskategóriás készülékek között kuriózumnak számít a méreteit tekintve, hiszen ilyen tudással más gyártók nem készítenek ekkora méretben telefont. Ezt számos fórumon sérelmezik a felhasználók, az egyik legnagyobb okostelefonos oldal még egy petíciót is indított annak érdekében, hogy a gyártók készítsenek közepesen nagy méretben is nagy tudású készülékeket.

Íme hát egy játékos, ám mégis reális paraméterlista, amiből néhányat már teljesített is az iPhone 5. Az értékek felső illetve alsó határok értelemszerűen, hibahatáron belül:

0.1 kg, méret: 2.3″ x 4.5″ , IP67 védettség, 8.9 mm vastag és 10 cm képátló

Tehát egy maximum 100 grammos, legfeljebb 59 mm széles és 115 mm magas, víz- és porálló, legfeljebb 8.9 mm vastag és legalább 4″-os készülékről van szó. itt jegyezzük meg, hogy 4”-os vagy nagyobb kijelzővel rendelkező telefon még nem ment 100 gramm alá, viszont az Apple néha odafigyel az ilyen “álomhatárokra” is, például az iPhone 5 súlyát és vastagságát is úgy lőtték be, hogy épp egy-egy jól mutató érték, a 4 uncia illetve a 0.3 inch alá kerüljenek.

Mielőtt szavaztok, érdemes több szempontot is mérlegelni. Egyrészt az iPhone technológiailag még mindig fejlettnek számít ugyan, viszont ha most nem érkezik egy nagyobb csomag újdonság, akkor már nem fogja tudni felvenni a versenyt a többi gyártó közvetlenül előtte vagy rögtön utána érkező termékeivel.
Másrészt viszont a mértékkel és fokozatosan adagolt újítások elve szerint, illetve hogy emlékeztessen az utód az elődre, a felsoroltak közül nem lehet egyszerre sok nagy horderejű fejlesztéssel előrukkolni. Hagyni kell jövőre is belőlük, illetve tartogatni kell későbbre olyanokat is, amik kis költséggel, könnyedén beilleszthetők a repertoárba, és felmutathatók, mint új, felhasználói élményt gazdagító elemek.

A fenti felsorolásban egész biztos található olyan összetevő, amit már a tavaly bemutatott készülékbe is beletehettek volna, de még a jövő évibe sem fog belekerülni sőt, egy-kettő közülük talán sohasem lesz része a koncepciónak.

Keressétek azokat a fejlesztéseket (és kombóikat), amiket muszáj meglépni, és azokat is, amik forradalmivá tehetik az új iPhone-t. Ne a reményeitek vagy a cégről alkotott véleményetek vezessen, ezek könnyen félrevezetők lehetnek, főként figyelembe véve azt, hogy az Apple-t nagyrészt a marketingbeli tehetsége különbözteti meg a többi gyártótól. Ennek része a külcsín és a belbecs is, de a tervezőasztalra csak azok az összetevők kerülnek, amik adott időben a legtöbb vásárlót tudják a szolgáltatások és a termékek szintjén mozgósítani.

Jó tippelést, és sok szerencsét hozzá!

Tetszett a bejegyzés? Lájkold, csiripeld, oszd meg!

A szerző

8 hozzászólás

  1. MacXelet - 2013.09.09. 21:08

    Ez a cikk még görgetve is hosszú!!!4! Szép teljesítmény, tele nyálaznivalóval elalvás előtt megvan az olvasnivaló. Tks!

  2. CEB - 2013.09.10. 07:44

    Sziasztok nem ide jon de mikortol lehet letolteni ma az IOS 7-et?

  3. Lacus1993 - 2013.09.10. 08:00

    Elvileg ma estetol valik elerhetove, az uj 5s es az uj 5c bemutasakor!;)

  4. Lacus1993 - 2013.09.10. 08:01

    * bemutatasakor

  5. Martin - 2013.09.10. 08:57

    Sziasztok ez sem ide de az IOS 7 most akkor ipadekre is megjelenik ma, vagy az majd késöbb ?

  6. Gábor - 2013.09.10. 12:39

    Sziasztok.Szerintem meg a bemutatástól számítva 1 hetire lehet majd letölteni.De ne legyen igazam.Énis már nagyon várom!

  7. Dudee - 2013.09.10. 14:06

    Jo a cikk,erdekes, es kicsit tenyleg hosszu, de tartalmas is. Grat

  8. Vuranszky - 2013.09.10. 14:06

    Hány órától lesz a bemutató? És valami magyar oldal fogja írni folyamatosan a történéseket?

Szólj hozzá Te is!

Kattintás ide a válaszadás megszakításához.