Mactörtént: Hogyan forradalmasította az Apple a DTP világát?

Skarp 2015.02.14. 16:15 Apple, Kiemelt hírek, Mactörtént 2 db 374

Az Apple forradalmasította a zenelejátszók, majd az okostelefonok és a tabletek piacát. De mi a helyzet a korábbi, hasonló eredményekkel? Volt példa ilyesmire évtizedekkel korábban is – írásunk az egyik ilyen esetről szól. Egészen pontosan arról, hogy miként formálta át az asztali kiadványszerkesztést az Apple.

dtp_kiemeltMinden DTP operátor álma 1988-ból. Egy Macintosh 128k, 21 hüvelykes Radius monitorral, egy LaserWriter nyomtatóval és egy Microtek scannerrel.

HP vs. Apple – Az új fegyverkezési verseny

1984 májusát írjuk. Az IBM PC megjelenésével nagyjából egy időben a Hewlett-Packard bemutatta a LaserJet nyomtatót. Kevesebb, mint egy évvel később, ’85 januárjának végén a még épp hogy huszonéves Steve Jobs lerántotta a leplet a LaserWriter-ről New Yorkban. A rokonság közelebbi mint gondolnánk, mindkét termék a Canon CX jelű egységén alapult, amit a cég fénymásolótechnológiájából fejlesztettek ki.

Ebből következően mind a LaserWriter, mind a LaserJet 300 dpi-s felbontásra volt képes és percenként 8 oldalt tudott nyomtatni meglepően kevés zaj mellett – ez hatalmas dolog volt abban a korban, amiben teljesen megszokott volt, hogy egy irodai megbeszélést a nyomtató repetitív kattogása, vinnyogása, cisszegése  zavarja meg. Persze volt különbség a két eszköz között: míg a HP nyomtatója 3500 dollárba került, az Apple megoldása pontosan a duplájába.

Mikor az újságírók Jobs-nak szegezték a kérdést, hogy miért is fizetnének a vevők kétszer annyit az Apple lézernyomtatójáért, Steve bepörgött és közölte az interjút készítő úriemberrel, hogy “a HP-nál agyhalottak dolgoznak, a LaserJet képtelen szép grafikák nyomtatására, ráadásul szöveg és betűk terén sem ér a LaserWriter nyomába”. Az akkoriban még alig két tucat alkalmazottat foglalkoztató Adobe Systems igazgatója, John Warnock némileg diplomatikusabban fogalmazta meg a gondot a Hewlett-Packard nyomtatójával:

“A LaserJet egy helyben toporog. Arra jó, hogy kiváltsa a margarétafejes nyomtatókat, de nincs benne növekedési potenciál a tipográfia terén, a grafikákén meg aztán főleg nincs.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Warnock kicsit hazabeszélt, hiszen az Apple nyomtatója volt az első asztali nyomtató, ami az Adobe által frissen kifejlesztett PostScript oldalleíró nyelvet, ami a grafikai-tipográfiai elemek mindegyikét vektorgrafikus módon, tehát kicsinyíthető, nagyítható, torzítható formában tárolja, ráadásul az akkori körülményekhez képest nagyon finom minőségű grafikák kezelésére is képes volt. Persze ettől még nem volt kevésbé igaza.

A trójai faló

laserwriterA Macintosh egyik megmentője, a két és félszer annyiba kerülő LaserWriter egy korai változata.

A Mac korai éveiben sokkal inkább tűnt a vállalati szektor számára egy drága játékszernek, mintsem komolyan vehető irodai komputernek, ami az eladásokon is meglátszott. A Mac-nél is gyorsabb processzorral, négyszer annyi memóriával érkező LaserWriter volt Jobs trójai falova az USA vállalati szektorába. Persze közben Jobs a jól ismert konfliktus miatt távozott a cégtől, de a zseniális ötlet bevált. A LaserWriter-ért megőrülő vállalkozások elkezdték venni a Mac-eket is.

“1984 telén Chuck Geschke (az Adobe másik alapítója – a szerk.) és jómagam részt vettünk az Apple marketingeseinek meetingjén. A LaserWriter anyag- és gyártási költségei 7000 dollár környékén voltak. Gyakorlatilag nullszaldós volt, szinte nem is kerestek pénzt a készüléken, mert Steve mindenáron 7000-es árcédulával szerette volna piacra dobni a nyomtatót. A managerek többsége őrültnek nevezte Jobs-ott és azt mondta, hogy senki nem fog megvenni egy nyomtatót, ami kétszer annyiba kerül mint a gép, amin a munka oroszlánrészét végzik.

Steve a ROM és RAM memória magas költségeit nevezte meg a magas ár okául, s hozzátette, pár hónapon belül a modulok ára le fog esni, így többet fognak keresni a nyomtatókon (így is lett). Ráadásul mivel a készülék támogatta az AppleTalk hálózati protokollját, több gép is használhatta – nem volt szükség minden munkaállomás mellé venni egyet. Steve azt is hangsúlyozta, hogy a LaserWriter árának pont tizedébe kerülő ImageWriter pontmátrixos nyomtató sosem lesz igazán alkalmas komoly irodai használatra. Steve szenvedélyes érvelése végül meggyőzte a cég marketingeseit” – osztott meg egy kevéssé ismert sztorit Warnock.

A 250 millió kiadványszerkesztő országa

aldus_pagemaker

Az Aldus PageMaker korai Mac-es verziója. Az Aldust 1994-ben felvásárolta az Adobe mindenestől.

A LaserWriter megjelenésével az asztali kiadványszerkesztés a mindennapok részévé vált. A történelem során először, ha volt egy megfelelő szoftvered és egy LaserWriter nyomtatód, gyakorlatilag csak a képzeleted szabott határt a végeredménynek. Emlékeztek, amikor egy évtizede mindenki, aki kicsit is odafigyelt informatikaórán és elolvasott két CSS-könyvet webfejlesztőnek gondolta magát? A 80-as évek második felében mindenki asztali kiadványszerkesztő volt. Az addig sokszor ragasztóval, indigóval és hasonlókkal dolgozó profik élete egy csapásra könnyebb lett, lehetőségeik száma pedig a sokszorosára nőtt.

A 90-es évek elejére elérte a csúcsát a DTP-őrület, s míg a 2000-es évek elején mindenki blogolt, ekkoriban mindenki hírlevelet szerkesztett. A másik Adobe-alapító így tekintett vissza erre az időszakra. “Nagy büszkeséggel tölt el engem és Johnt, hogy alig egy évtized alatt üzleti partnereinkkel a nyomdaipart egy mérgező, veszélyes anyagokkal, mechanikus módszerekkel dolgozó szegmensből egy teljesen digitalizált ágazattá tettük. Manapság nincs olyan nyomtatott tartalom, ami ne használná az általunk létrehozott technológiát – ami nagyszerű érzés.”

Ha belegondolunk, a DTP-hez szükséges alkalmazások alapozták meg a weboldalkészítés alapjait is, így a fordulat duplán forradalmi. És hogy mi a sztori vége? 1997-es visszatérése után Steve rájött, hogy a nyomtatóiparban nem a készüléken keresnek a cégek, hanem a fogyóeszközökön, ezzel pedig az Apple nem tudott versenyezni, így megszüntette a nyomtatók gyártását. Ironikus módon, ha ma felnézünk az Apple online boltjába, a nyomtatók közül a legtöbb a Jobs által egykoron sokat piszkált HP logóját viseli.

Tetszett a bejegyzés? Lájkold, csiripeld, oszd meg!

A szerző

Hozzászólások száma: 2 db

  1. tutajOSX - 2015.02.15. 12:54

    Érdekes cikk, jó ilyeneket olvasni!

  2. Vélemény - 2015.02.15. 16:10

    Jó cikk!

Szólj hozzá Te is!